"Az egyeztetés idáig nem történt meg" - rögzítette az MGYOSZ alelnöke. A társadalmi vitában bizonyára felvetődik az a jogos érv, hogy a család a hét egyik napján, vasárnap együtt legyen. Ugyanakkor lehet érvelni azzal is, hogy sok, sőt egyre több ember igényli a vasárnapi családi bevásárlást, az ezzel egybekapcsolható szórakozást - magyarázta Rolek Ferenc. A kérdés gazdasági oldalát vizsgálva felvetődik a versenyképesség problémája, hiszen az Európai Unióban sem kizárt a vasárnapi munkavégzés, az unión kívül pedig szinte fel sem vetődik a kérdés, így, ha Magyarországon bevezetik annak tilalmát, akkor bizonyos gazdasági szereplők versenyképességi hátrányba kerülnek - figyelmeztetett az MGYOSZ alelnöke.
A gondolatmenetet folytatva elmondta: ez nemcsak a kereskedelmet érinti, hiszen például a nemzetközi hálózattal rendelkező, betelepült szolgáltatók által működtetett központok (call-centerek) akár el is költözhetnek az országból, ha a vasárnapi munkavégzés lehetetlenné válik. Márpedig ezek a cégek magas szaktudású, jól fizetett álláshelyeket hoztak létre. A vasárnapi munkavégzés eltörlése nem utolsósorban munkahelyek, akár több tízezer munkahely megszűnéséhez vezet - érvelt Rolek Ferenc, hozzátéve, ha a vasárnapi munkavégzést eltörlik, akkor bizonyos szektorokban a jelenlegi munkaerőállomány hetede akár feleslegessé is válhat.
Az MGYOSZ álláspontja szerint a vasárnapi munkavégzés jelenlegi szabályozása - amely megengedi a kivételeket - megfelelő, a változtatás komoly problémákat okozhat - fogalmazott Rolek Ferenc. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a kérdés még nem volt napirenden, ugyanakkor a bértárgyalásokat nehezítette a személyijövedelemadó-törvény változtatása, hiszen az általános bérajánlás mellett a kereseti sávokat, azaz a nettó keresetek januártól érvényes alakulását is figyelembe kellett venni - hangsúlyozta a gyáriparosok alelnöke. Rolek Ferenc véleménye szerint a 78 ezer forintos minimálbér, és a 94 ezer forintos garantált szakmunkás bérminimum elfogadható a munkaadók számára. Hozzátette: a megállapodásnak ez a része nem gerjeszt a jegybank számára sem kezelhetetlen inflációt.
Kifejtette: ami pedig a 4-6 százalékos bérajánlást illeti, ott az OÉT álláspontja az volt, hogy ezt a mértéket csak az alacsonyabb nettó kereseteknél ajánlatos alkalmazni. Hiszen a magasabb bérrel rendelkezők keresete az egykulcsos, 16 százalékos, illetve szuperbruttóval számolva 20,3 százalékos adó után önmagában az ideinél magasabb nettó keresetet eredményez, azaz nagyon sok cégnél ezeknek az embereknek egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben fognak bért emelni. Az MGYOSZ egyébként a 4-6 százaléknál kisebb bérajánlást tartotta volna kívánatosnak - jelezte Rolek Ferenc.
"Az egykulcsos szja-nak akkor van értelme, illetve javuló versenyképességi hatása, ha megjelenik a munkaerő költségekben, ami gyakorlatilag a munkaerő költségek szinten tartását, vagy az inflációnál kisebb emelkedését jelenti" - fogalmazott az MGYOSZ alelnöke. Ez nemcsak 2011-re érvényes, hiszen 2012-től fokozatosan kikerül a rendszerből a szuperbruttósítás, azaz a nettó keresetek maguktól tovább emelkednek - fűzte hozzá. A többi adóváltoztatásról az MGYOSZ azért fogalmaz óvatosan, mert tisztában van a magyar gazdaság nehéz helyzetével, a válságból való kilábalás nehézségeivel. Rolek Ferenc rögzítette: az MGYOSZ számára alapvetően fontos az államháztartási egyensúly, ez az a kályha, ahonnan el kell indulni, az egyensúly nélkül nem oldható meg az ország finanszírozása.
Ezért a gyáriparosok el tudják fogadni azt az elvet, hogy rendkívüli helyzetben rendkívüli adókat vessenek ki, de meg kell állapodni a következőkről: ezek az adók csak átmenetiek legyenek, mértékük elviselhető legyen, és az érdekeltekkel való tárgyalás után alakuljon ki - mutatott rá. Az egyes elemekről Rolek Ferenc elmondta: a válságadók keveseket érintenek túlzott mértékben, a meghirdetett három évre szóló időtartam kétségessé vált, az egyeztetés pedig nagyrészt elmaradt. Az MGYOSZ elnöke hangsúlyozta: a gyáriparosok azt várják, hogy a kormány ígérete szerint hozzákezdjen a nagy állami elosztó rendszerek, az egészségügy és az oktatás reformjához, amely mellett megérett a változtatásra az önkormányzati rendszer, és a közösségi közlekedés felépítése és finanszírozása.
