Tetszett a cikk?

Dél-Koreában minden száz jelentkezőből csak öt lehet tanár, Kanadában hat évig tanulnak a leendő oktatók, Észtországban pedig még a diploma megszerzése után is tutoriális rendszerben dolgoznak a pedagógusok. Mi a titka a színvonalas pedagógusképzésnek? És vajon itthon érzékelhető eredményt hozna-e a rendszer átalakítása?

Dél-Korea, Finnország és Kanada: többek között ez a három ország tarolt az OECD-országok oktatási rendszerének eredményességét összehasonlító 2009-es, legfrissebb PISA-vizsgálaton, vagyis ezekben az országokban a legjobb a tizenöt éves diákok szövegértése, matematikai és természettudományos problémamegoldó képessége. Az oktatáskutatók aligha lepődtek meg az eredményeken, a három ország köz- és felsőoktatási szisztémája ugyanis egy dologban megegyezik: a legtehetségesebb egyetemisták közül választják ki a leendő tanárokat. Dél-Koreában például a legjobb felvételi eredményeket elérő öt diák, Finnországban pedig a felső tíz százalékból kerülnek ki a későbbi általános- és középiskolai pedagógusok.

„A diákok teljesítményére nagy hatással van a tanárok felkészültsége, főként a betanulási időszaknak és a munka melletti folyamatos tanulásnak van nagy hatása” – mondja Halász Gábor oktatáskutató. Szerinte ez utóbbira kellene nagy hangsúlyt fektetni, erre azonban nem feltétlenül a mostani féléves tanítási időszak megduplázása a megoldás.

A cikk folytatását az Eduline oktatási oldalon olvashatja.

Licitre bocsátja 9 éves Skodáját Gyurcsány, elviszi egy körre a győztest

Licitre bocsátja 9 éves Skodáját Gyurcsány, elviszi egy körre a győztest

Veszélyes fertőzés ellen jön valami Szegedről

Veszélyes fertőzés ellen jön valami Szegedről

Az agyelszívás kompenzálása és az unió bővítése lenne a megoldás a munkaerőhiányra?

Az agyelszívás kompenzálása és az unió bővítése lenne a megoldás a munkaerőhiányra?

Neue Zürcher Zeitung: Európának tényleg nem Trump a legnagyobb problémája

Neue Zürcher Zeitung: Európának tényleg nem Trump a legnagyobb problémája