Tetszett a cikk?

Dél-Koreában minden száz jelentkezőből csak öt lehet tanár, Kanadában hat évig tanulnak a leendő oktatók, Észtországban pedig még a diploma megszerzése után is tutoriális rendszerben dolgoznak a pedagógusok. Mi a titka a színvonalas pedagógusképzésnek? És vajon itthon érzékelhető eredményt hozna-e a rendszer átalakítása?

Dél-Korea, Finnország és Kanada: többek között ez a három ország tarolt az OECD-országok oktatási rendszerének eredményességét összehasonlító 2009-es, legfrissebb PISA-vizsgálaton, vagyis ezekben az országokban a legjobb a tizenöt éves diákok szövegértése, matematikai és természettudományos problémamegoldó képessége. Az oktatáskutatók aligha lepődtek meg az eredményeken, a három ország köz- és felsőoktatási szisztémája ugyanis egy dologban megegyezik: a legtehetségesebb egyetemisták közül választják ki a leendő tanárokat. Dél-Koreában például a legjobb felvételi eredményeket elérő öt diák, Finnországban pedig a felső tíz százalékból kerülnek ki a későbbi általános- és középiskolai pedagógusok.

„A diákok teljesítményére nagy hatással van a tanárok felkészültsége, főként a betanulási időszaknak és a munka melletti folyamatos tanulásnak van nagy hatása” – mondja Halász Gábor oktatáskutató. Szerinte ez utóbbira kellene nagy hangsúlyt fektetni, erre azonban nem feltétlenül a mostani féléves tanítási időszak megduplázása a megoldás.

A cikk folytatását az Eduline oktatási oldalon olvashatja.

„A császár új ruhája csíkos lesz nemsokára” – Szókimondó dallal kritizálják a NER-t

„A császár új ruhája csíkos lesz nemsokára” – Szókimondó dallal kritizálják a NER-t

Damon Albarn végre tényleg újra eljön Budapestre

Damon Albarn végre tényleg újra eljön Budapestre

8000 tonna évente: Kína megépítette a világ első úszó lazacfarmját

8000 tonna évente: Kína megépítette a világ első úszó lazacfarmját

Biztonságban a profit: a Valton 2,5 milliárdos adózott eredménnyel zárta 2024-et

Biztonságban a profit: a Valton 2,5 milliárdos adózott eredménnyel zárta 2024-et