Bár a magyar állampolgárok az szja-törvény értelmében alapvetően belföldi illetőségűnek számítanak, ha külföldön dolgoznak, felmerülhet, hogy Magyarországon kívül (például a munkavégzés országának szabályai alapján) is illetőséggel bírónak minősülnek - ismerteti a közleményben Gyuricsku Eszter, a Deloitte adóosztályának igazgatója. Az ilyen esetekben el kell kerülni, hogy mindkét ország - az összes jövedelme után - megadóztassa a munkavállalót, ehhez viszont már a nemzetközi egyezmények összetett illetőségi szabályait kell alapul venni. Az illetőség megállapítása munkavállalónként egyedi megközelítést igényel.

Ahhoz, hogy egy belföldi illetőségű munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme a külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön maradjon adóztatható, több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Ezek egyike a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás, ami a nemzetközi egyezményektől függően adóévre, pénzügyi évre vagy egyéb 12 hónapos időszakra vetítve vizsgálandó. Egy másik feltétel, hogy ne a munkavégzés országában illetőséggel rendelkező cég térítse (vagy nevében térítsék) a munkavállaló juttatását. Ennek vizsgálata során nem kizárólag a foglalkoztatási költségek viselése meghatározó, mivel döntő lehet például az is, hogy melyik vállalat felelős a munkavállaló munkájáért, biztosítja a munkavállaló számára az eszközöket, kinek tartozik a munkavállaló beszámolási kötelezettséggel stb.

Ha a munkáltató arra a következtetésre jut, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyból származó jövedelme után egy másik országban kell adóznia, akkor azt a bérszámfejtési dokumentumokban, év végi igazolásokban és a havi (munkáltatói) bevallásban is jeleznie kell - ismerteti Gyuricsku Eszter. Így például, ha a magánszemély belföldi illetőségű marad, a külföldön adóztatható munkaviszonyból származó jövedelemét a fenti dokumentumokban és a munkavállaló bevallásában adóterhet nem viselő járandóságként kell elszámolni.

A munkáltatónak természetesen a járulékkötelezettségek jogszabályoknak megfelelő megállapításáról is intézkednie kell, szem előtt tartva, hogy az EU-szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények - egyes speciális eseteket kivéve - a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy egy magyar magánszemély, aki huzamosabb ideig dolgozik külföldön és munkaviszonyból származó jövedelme ott válik adóztathatóvá, a járulékot továbbra is Magyarországon fizeti. Összetett szabályok vonatkoznak annak megállapítására is, hogy amennyiben a munkavállaló a magyar járulékszabályok hatálya alá tartozik, de a munkavégzés országában adóztathatók a munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatásai, mi után kell járulékot fizetnie Magyarországon.

A Deloitte szakértője szerint célszerű január 31-ig sort keríteni az adatok feldolgozására, és az igazolások kibocsátásával egyidejűleg a 08-as bevallások önellenőrzésére, mert ebben az esetben még arra is lehetőség van, hogy az esetleges adótúlfizetést a munkáltató visszakérje, és elszámolja alkalmazottjának. Ha a módosításra csak az igazolás kiadását követően kerül sor, akkor az adóhatósághoz bejelentést kell tenni, és az eljárás az adóhatóság határozatával zárul.

A külföldi adóztatáshoz kapcsolódó esetekben az illetőség általában nem vet fel kérdéseket, különösen, ha az adózó a külföldi adóhatóság által kiadott illetőségigazolást be tudja mutatni. Természetesen előfordulhat olyan eset, amikor a külföldi adóhatóság nem tud kiadni illetőségigazolást, és ilyenkor egyéb szervek - például külképviselet, vámhatóság vagy adótanácsadó - igazolása, nyilatkozata is szükséges lehet.

Arra is fel kell készülni, hogy a tartózkodás igazolásához az adóhatóság nyilatkozatot kér a magánszemélytől, vagy bekéri a fogadó vállalat nyilatkozatát arról, hogy a munkavállaló a meghatározott időtartamban külföldön munkát végzett. Amennyiben az adóhatóság a külföldi adóbevallás bemutatását is kéri, gondot okozhat, ha a különböző országokban (például Németország, Ausztria, Egyesült Királyság, USA) az adóbevallás benyújtásának vagy az adófizetésnek a határideje eltér a magyar szabályoktól.

A kiküldetést alátámasztó bizonylatokat, például a kiküldetési megállapodást gyakran ellenőrzi a hatóság. Ilyenkor részben formai, részben pedig tartalmi vizsgálatot végez, többek között ellenőrizve, hogy a dokumentumot arra jogosult személy írta-e alá, a vállalat a kiküldetési megállapodásban szereplő juttatásokat biztosítja-e stb. A magyar cégek által kibocsátott dokumentumok adóhatósági vizsgálatánál az adategyezőséget - például a magánszemély részére kibocsátott havi bérjegyzék, éves bérkarton és igazolások adatai, valamint a munkáltató által beadott havi bevallás között - vizsgálja a hatóság.

A Deloitte szakértője hangsúlyozza: ha biztosan tudható, hogy egy munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme külföldi adóztatás alá tartozik (és a vonatkozó dokumentumok is rendelkezésre állnak), akkor akár év közben is le lehet állítani az adólevonást, és a járulékkötelezettségeket is igazítani lehet ehhez a helyzethez, elkerülendő az adó- és járuléktúlfizetést. Ha azonban bármilyen bizonytalanság van a külföldi adózást illetően, érdemes továbbra is fenntartani az adólevonást, mert az adózó számára a bizonytalanság nagy kockázatot jelenthet: a le nem vont adó (járulék) vonatkozásában az adóhatóság késedelmi pótlék mellett 50 százalékos mulasztási bírságot írhat elő.