A kvótával a nők esélyegyenlőségét akarják javítani Ausztriában az üzleti életben, és az állam jó példával akar elöl járni ezen a téren. A 35 százalékos aránynak fokozatosan kell megvalósulnia, első lépésben 2013-ig a felügyelőbizottsági helyek egynegyedét kell nőknek megkapniuk. Az előíráshoz egyelőre nem társulnak szankciók.

Az önkéntesség a határozatot megelőző hosszas vita egyik központi kérdése volt. Gabriele Heinisch-Hosek szociáldemokrata párti nőügyi miniszter a kötelező kvóták és 40 százalékos részarány mellett kardoskodott. Kormányon belüli tárgyalópartnere, Reinhold Mitterlehner (Osztrák Néppárt - ÖVP) gazdasági miniszter az önként vállalt kötelezettség és 30 százalékos kvóta mellett érvelt. A kompromisszumos megállapodásba végül 35 százalékos, önkéntes kvóta került bele. Új törvényi szabályozást, esetleges büntetéseket arra az esetre helyezett kilátásba a kormány, ha a határidőig nem valósul meg a célkitűzés.

Heinisch-Hosek a jó irányba tett első lépésnek nevezte a megállapodást. A kötelező női arány ellen gyakran felhozott érvet, miszerint az a szakmai minőség rovására megy, visszautasította. A nők, akik egy vállalat felügyelőtanácsi tagjaként szóba kerülhetnek, már csak ezért is szakmai minőséget képviselnek - érvelt. Rámutatott, hogy a kvóta ugyan önként vállalt és nem kényszeríthető ki, de a vállalatoknak évenként jelentést kell készíteniük a helyzetről. "Ez már egy jó eszköz" - mondta.

Mitterlehner és Heinisch-Hosek is abból indul ki, hogy a most elfogadott szabályozás közvetve változást hozhat azokon a területeken is, amelyekre nem terjed ki. Ha megváltozik a férfiakat előnyben részesítő gondolkodásmód, a felügyelőbizottságok mellett az igazgatóságokba, az államiak mellett a magánvállalatok vezetésébe is több nő kerül majd be - mondták. A határozat azokra a cégekre vonatkozik, amelyekben az állam legkevesebb 51 százalékos részesedéssel rendelkezik. Jelenleg 55 ilyen vállalat van Ausztriában. 

Az Európai Bizottság adatai szerint Ausztria azok közé az országok közé tartozik az unióban, ahol a legkevesebb - kilenc százalék - a női gazdasági vezetők aránya. A kimutatáshoz a húsz legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatot vizsgálták meg. Egy másik nyilvántartás, az osztrák számvevőszéké szerint az állami vállalatoknál az igazgatók 16 százaléka nő. Az EU-s átlagnál nagyobb a férfi és a női keresetek közötti különbség is. Míg az unióban átlagosan 17 százalékkal kevesebb a nők éves bruttó fizetése, mint a férfiaké, Ausztriában 25,4 százalék az eltérés. Németországban 23, Magyarországon 17, Csehországban 26 százalék a különbség. Az eltérés Ausztriában csak az egész évben főállásban foglalkoztatottak fizetését tekintve is 19 százalékos.