Busás fizetés és álomkarrier? Mennyit ér a külföldi diploma?
Közép- és felsővezetők kiválasztásakor a szakmai tapasztalat, a korábban elért eredmények és a nyelvtudás a legfontosabb szempont. De mi a helyzet a végzettséggel? Utánajártunk, hogy a gyakorlatban mennyit számít a külföldi egyetemen vagy főiskolán megszerzett diploma.
„Vezetői szinten számít, hogy milyen végzettsége van valakinek, és diplomáját melyik felsőoktatási intézményben szerezte - persze ez attól is függ, hogy mely területen helyezkedik el -, de összességében, a munkaerőpiac egészét tekintve igaz, hogy ha valaki jó szakember, és már bizonyított, kiválasztásakor nem az a legfontosabb szempont, hogy nívós egyetemen vagy főiskolán diplomázott-e” - mondta a hvg.hu-nak Kovács András, a munkaerő-kiválasztással és toborzással foglalkozó Grafton ügyfélkapcsolati vezetője. Véleménye szerint sokkal többet nyom a latban, hogy a vezető pályája során mely cégeknél dolgozott, és az évek során mit tett le az asztalra.
Hasonlóan vélekedett Lipcsei András, a közép- és felsővezetők kiválasztásával is foglalkozó Dr. Pendl&Dr. Piswanger ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a formalizált szervezeteknél - például a nagy multinacionális cégeknél - függetlenül attól, hogy globális szinten működő, európai vagy éppen magyar vállalatról van szó, általában jelentősége van egy jónevű intézményben szerzett diplomának. Minél előkelőbb helyen szerepel a végzettséget adó - akár német, angol vagy amerikai - oktatási intézmény a különböző felsőoktatási rangsorokban, annál nagyobb előnyt jelenthet az ezek valamelyikén megszerzett diploma a közép- vagy felsővezetői posztra pályázónak, legalábbis olyan esetekben, amikor kiválasztáskor nagyjából hasonló életutat bejárt, közel azonos gyakorlattal bíró szakembereket versenyeztetnek.
„A képzettség és a végzettség az állásinterjú első körében - vagyis az előszűrésnél - fontos, ha ezen valaki túljut, a személyisége és a készségei, a gyakorlatban alkalmazható ismeretei felülírják a képzettség követelményét” - fogalmazott Lipcsei, hozzátéve, hogy azoknál a szervezeteknél, melyeknél inkább a személyiségre, a tehetségre helyezik a hangsúlyt, kevésbé fontos az elvégzett iskola hírneve. Ráadásul minél „szeniorabb” posztról (vagyis nagy szakmai tapasztalatot igénylő, magasabb beosztásról) van szó, annál inkább felértékelődik, hogy az illető adott területen milyen, bizonyítható eredményeket ért el. A munkaerő-kiválasztás során az állásra jelentkezőknek - nem csak vezetői pozíció esetén - ma már gyakran az életből merített szituációkkal kell megbirkózniuk, szerepjátékokat eljátszaniuk, esetleg teszteket megoldaniuk, hogy kiderüljön, tanult ismereteikből mit tudnak átültetni a gyakorlatba. „Ez a különbség a kompetencia és az ismeretek között. Kompetenciáról akkor beszélhetünk, ha az elsajátított elméleti ismereteket a vezető a gyakorlatban is saját javára tudja fordítani” - tette hozzá a szakember.
A külföldi egyetemen vagy főiskolán végzettek nem csak azért lehetnek kapósabbak kiválasztáskor, mert jóhírű intézményben tanultak, azért is, mert a külföldi diplomaszerzés velejárója a jó nyelvtudás és a készség, hogy az illető be tud illeszkedni egy, a megszokottól eltérő kulturális közegbe, idegenek között is boldogul, tárgyal, megoldja a felmerülő problémákat és évek alatt olyan kapcsolatrendszert épít ki, amelyre később is építhet.
„Körülbelül nyolc-tíz magyar egyetem és főiskola van, ami ma is igen jónevű: ilyen a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), de a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) számviteli és külkeres képzésének is van presztízse a munkaadók körében, főleg az 1996-2005 között végzetteket keresik” - említett néhány példát Kovács András, hozzátéve, hogy a vidéki intézmények közül a Miskolci Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem képzései is elismertek.
Álláskeresésnél jó pont lehet, ha a pályázó - akár - egy szemesztert elvégzett valamelyik külföldi egyetemen. Alkalmazásukkor viszont ellenérv lehet, ha a munkaadó feltételezi, hogy aki huzamosabb ideig nem itthon élt, nem ismeri behatóan a hazai viszonyokat - világított rá a pozitív és negatív hozadékokra Kovács András. „Nyilván a jó presztízsű külföldi egyetemek, mint a Cambridge-i, a Sorbonne, vagy éppen a Stanford, a Yale és a Harvard, jó ajánlólevél lehet, de itthon viszonylag kevés álláskereső akad, aki ezek valamelyikén végzett” - tette hozzá, kiegészítve azzal, hogy leginkább olyan területeken hasznosítható a külföldön megszerzett diploma, ahol kézzelfogható tudással párosul, például az építészmérnökök esetében. A bérezésnél nem jelent feltétlenül előnyt egy külföldi diploma: míg a pályakezdők - akik olyan cégnél keresnek állást, ahol ezt értékelik - mindenképpen magasabb bérre számíthatnak, addig egy vezetőnél az évek alatt megszerzett munkatapasztalat - bérezésnél is - többet nyomhat a latban, mint a külföldi tanulmányok.
A legjobb külföldi egyetemek
A brit lap, a Times listája (Higher Education World Reputation Rankings) a világ 199 legjobb egyetemét és főiskoláját rangsorolja. Az élen a Harvard Egyetem áll, második a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a harmadik pedig a Cambridge-i Egyetem. Negyedik a kaliforniai Berkeley, ezt követi a Stanford, az Oxfordi Egyetem, a Princeton, a Tokiói Egyetem, a Yale és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech). Az első tíz, listavezető intézmény közül hét amerikai, kettő brit, egy pedig japán. A ranglistát 131 ország 13 388 oktatójának megkérdezésével álllították össze 2010 végén.
A QS Quacquarelli Symonds 2011-es felsőoktatási rangsorai - melyeket az intézmények és tanárok elismertsége és a kutatási eredmények publikálási aránya alapján állítottak össze -, három fő terület 200 legjobb felsőoktatási intézményét összegzik. A legjobb természettudományos képzést nyújtó egyetemeket és főiskolákat hat területen rangsorolják: kémia, földtudomány, matematika, fizika és csillagászat, környezettudomány, kohó- és anyagmérnöki tanulmányok. A földtudományi képzések listájának 107. helyére az Eötvös Loránd Tudományegyetem került. Az összesített, intézményi listát a Cambridge-i Egyetem vezeti, utána a Harvard, majd a Yale következik. Negyedik UCL (University College London), ötödik a Massachusetts Institute of Technology.
A HVG Diploma 2011 különszámában a hallgatók és az oktatók kiválósága alapján a felsőoktatási intézmények abszolút rangsorát (Felvi-rangsor) az ELTE vezeti. Második a Szegedi Tudományegyetem, harmadik a Semmelweis Egyetem, negyedik a Budapesti Corvinus Egyetem, ötödik pedig a Debreceni Egyetem.
