szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

„A főiskola alapképzést, osztatlan képzést, valamint felsőfokú végzettséget nem biztosító képzést folytathat” – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által október közepén készített felsőoktatási törvénytervezet e paragrafusa komoly felhördülést keltett néhány főiskolán.

Hiányzik ugyanis a felsorolásból a mesterképzés lehetősége, azaz a hároméves alapképzés után a jövőben főiskolák nem indít-hatnák el azt a másfél-kétéves oktatást, amely magasabb értékű diplomával jár. (A jelenleg ilyen képzést végző diákokat ez csak annyiban érintené, hogy a kurzust esetleg egy másik intézményben kell befejezniük.)

Az úgynevezett bolognai rendszerű oktatás indulásakor eredetileg csak az egyetemek lettek volna azok, ahol a diákok mesterképzésen tanulhatnak tovább. A főiskoláknak sikerült azonban kilobbizniuk, hogy a felsőoktatási törvény ezt nekik ne tiltsa meg, majd „amit jogszabály nem tilt, azt szabad” alapon egyre többüknél döntöttek úgy, hogy belevágnak a korábbi egyetemi diplomával egyenértékű végzettséget nyújtó mesterképzésbe.

A főiskolák végül részsikert értek el a Magyar Rektori Konferencia és az oktatásügyi kormányzat közötti tárgyalásokon. Az államtitkárság beleegyezett ugyanis abba, hogy egy kiskapu bekerüljön a törvénytervezet szövegébe.

Arról, hogy mi is ez a kiskapu, az e heti HVG-ben olvashatnak.

Megemelte a kormány a hiánycélt, és kétszer annyi devizakötvényt bocsát ki, mint amennyit eddig tervezett

Megemelte a kormány a hiánycélt, és kétszer annyi devizakötvényt bocsát ki, mint amennyit eddig tervezett

Megdöntötték Hosszú Katinka tízéves világcsúcsát

Megdöntötték Hosszú Katinka tízéves világcsúcsát

Újra kellett éleszteni egy nőt a csíksomlyói búcsún

Újra kellett éleszteni egy nőt a csíksomlyói búcsún

Újra kell írni a történelmet: már csak egy lépés kell, hogy kiderüljön, kik írták a Bibliát

Újra kell írni a történelmet: már csak egy lépés kell, hogy kiderüljön, kik írták a Bibliát