Lassan indultak be a helyi bértárgyalások, és az álláspontok is csak lassan közelednek, számos munkavállaló jövedelme csökken majd - értett egyet valamennyi, a Napi Gazdaság által megkérdezett szakszervezet.

Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a folyamat mikorra zárulhat le. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint bizonyos esetekben a munkaadók "húzhatják az időt", mivel az új Munka törvénykönyve júliusi hatálybalépése erősíti majd alkupozícióikat.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, az MSZOSZ alelnöke úgy látja, február végére, március elejére már tisztábban látható lesz, hogy a vállalkozások mekkora hányada vállalja az elvárt emelést, ennél hosszabban nincs értelme halogatni a döntést. Az MSZOSZ úgy becsüli, hogy a munkaadók 30-40 százaléka nem vállalja majd a 2011-es nettó kereset változatlanságát garantáló emeléseket.

Stiller Ákos

A munkavállalók számára átláthatatlan bérkompenzációs rendszerben az eligazodást kalkulátorral segíti a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ). Palkovics Imre, a konföderáció elnöke szerint a szervezet konkrét bérkompenzációs megállapodásról egyelőre nem tud. A tavalyi évet nyereséggel záró MVM Zrt.-nél például hiába tervezett a menedzsment a kormány elvárásainál magasabb béremelést, kiderült, hogy állami vállalatként a jogszabályban szereplő mértéket nem teljesíthetik túl. Az MVM dolgozóinak így az elvárt emelés egyértelműen reálkeresetük csökkenését jelenti majd - fogalmazott Palkovics.

A munkaadók jelentős része azonban nem is kíván élni az állami támogatással, így az elvárt emelést sem adja meg. Amennyiben jelentősebb számú dolgozó maradna ki a folyamatból, a MOSZ legkésőbb júniusban kezdeményezi, hogy a munkavállalók az adóhivataltól kérhessék a kompenzáció mértékének megállapítását, illetve azt, hogy az állam juttassa el részükre ezt az összeget. Az NGM becslése szerint a dolgozók öt százaléka maradhat kompenzáció nélkül, bár a számítások alapját nem részletezték - írja a lap.