Öt nyugalmazott Veszprém megyei bíró visszahelyezési pere kezdődött meg pénteken a Győri Munkaügyi Bíróságon, hármójuk esetében nem jogerősen kimondták a bírói jogviszony megszüntetésének jogellenességét - tájékoztatta Máté Kinga törvényszéki bíró, szóvivő az MTI-t.
Közlése szerint a bíróság a Veszprémi Törvényszék korábbi elnökének és a Veszprémi Törvényszék fellebbviteli büntető tanácsa tagjának ügyében a tárgyalást elhalasztotta. Egyik esetben a felperes által benyújtott beadványra vonatkozó nyilatkozattételre kért határidőt az alperes jogi képviselője, míg a másik esetben az alperesi érdemi ellenkérelemre vonatkozó nyilatkozattételre nyitva álló rövid határidő miatt halasztották el a tárgyalást.
A szóvivő jelezte: a bíróság a Pápai Városi Bíróság korábbi elnökének, a Veszprémi Törvényszék büntető fellebbviteli tanácselnökének és a Veszprémi Törvényszék polgári fellebbviteli tanácstagjának ügyében ítéletben mondta ki a bírói szolgálati jogviszony megszüntetésének jogellenességét, és egyúttal kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül tegye meg a bírói tisztség helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) nyáron alaptörvénybe ütközőnek ítélte a január elsején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. Az Ab visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vitatott rendelkezéseket.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején terjesztette be a parlamenthez a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló, most folyamatban lévő alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) október 1-jén közleményben tudatta, hogy a hivatal elnöke, Handó Tünde szolgálati pótlékot és átalány-kártérítést is javasol a bírói nyugdíjazások kapcsán a parlament előtt folyamatban lévő törvénymódosításokkal összefüggésben.
Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, utóda, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság szeptember 18-án, az augusztus végi két hasonló döntés után újabb kaposvári bírót helyezett vissza nem jogerősen tanácsvezetői tisztségébe, kimondva, jogellenes volt a köztársasági elnöknek a bíró életkora miatti felmentő határozata.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálja a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is.
