A ponthatárok hivatalos közzététele után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld, amely tartalmazza a felvételiző által megjelölt képzéseken számára megállapított pontszámot és az azon a képzésen meghatározott ponthatárt.

A megjelölt képzések közül a jelentkező az első olyan helyre nyer felvételt, ahol a pontszáma magasabb, mint a meghatározott ponthatár. A besorolási határozat tartalmazza majd a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét és határidejét is.

A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az a felsőoktatási intézmény küldi meg, ahová a jelentkező bejutott. Az eltérő jelentkezői teljesítmények és intézményi kapacitások miatt előfordulhat, hogy az azonos képzéseken megállapított ponthatárok intézményenként eltérnek egymástól - olvasható az Oktatási Hivatal és az Educatio Kft. szerdai közleményében.

A ponthatárok megállapítását most is az évek óta alkalmazott számítógépes algoritmus segíti. Az algoritmus minden egyes szakon megállapít egy országos rangsort a jelentkezők összpontszáma alapján. Ezt követően a legjobb teljesítményű jelentkezőktől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott szakra és intézménybe.

Amikor egy intézményi keret "megtelt", vagyis elérte a szakra felvehetők maximális létszámát, a program meghúzza a ponthatárt és a rangsorban következő, oda első helyen jelentkező diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, majd így halad tovább. Az algoritmus először az állami ösztöndíjas helyeket tölti fel, ezért is lehetnek alacsonyabbak a költségtérítéses képzések ponthatárai.

A februárban induló képzésekre 5682-en jelentkeztek, közülük 4917-en mesterképzéseket céloztak meg, állami ösztöndíjas helyekre 4698-an pályáztak. A legnépszerűbbek az idén a gazdaságtudományok és a műszaki képzési területek, előbbi 1959, utóbbi pedig 1756 jelentkezőt vonzott.