HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az egzisztenciális szorongás olyan belső frusztráció, amely létezésünkkel kapcsolatos. Elhatalmasodása önsorsrontó működésmódot eredményezhet: beletörődést abba, hogy ez már mindig így lesz. Mit tehetünk?

Magyarországon az emberek nagy része napi szinten küzd megélhetési gondokkal, ami rengeteg pszichés energiát emészt fel. A szocioökonómiai ranglétrán felfelé haladva azt feltételeznénk, hogy az átélt egzisztenciális szorongás csökken, tehát a légkondicionáló berendezés alatti bőrkanapén laptopozó egyének fülében ismeretlenül cseng a kifejezés. Akinek nem kell a napi betevője vagy a családja biztonsága miatt aggódnia, fellélegezhet, gondolhatnánk. Paradox módon azonban – bár egyre szebb díszlet vesz körül minket életünk színpadán – a belső feszültség nem csökken.

Modern létbizonytalanság

A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezetben a régi idők kapaszkodói mára eltűntek vagy értelmüket vesztették. Míg a baby boom generáció (az ötvenes évek szülöttei) számára megtartó erővel bírt egy biztos állás, ahonnan 40-50 év elteltével egyenes úton lehetett nyugdíjba menni, addig a most húszas-harmincas éveikben járó Y generáció tagjai folyamatos bizonytalanságban élik mindennapjaikat. És ez már így természetes nekik.

A teljesítményorientált vállalatok világában a nem elég rátermett, elkötelezett, gyors vagy folyamatos megújulásra képtelen egyének egyszerűen lemaradnak. Minden nap teljesíteni kell, nem lehet nyugodtan hátra dőlni a székben egy-egy sikeres projekt után. Ebben az állandó versenyben a talpon maradás a cél, pozíciónk megtartásához pedig állandó éberségre és készenlétre van szükség.

Ma már nem az élhető körülmények megteremtése a cél. Sokkal inkább a megszerzett, kialakított, megörökölt tulajdon fenntartása okoz krónikus szorongást a jóléti társadalmakban. Nem az a kérdés, van-e autónk, hanem hogy milyen márkájú, és mennyi van belőle. A technológiai fejlődés annyira felgyorsult, hogy akár pár hónap alatt elavulttá válhat bármely technológiai cikkünk, amit csoportnyomás hatására újabbra kell cserélnünk.

A munkában sokaknak nem az az elsőszámú kérdés, hogy élvezik-e feladataik elvégzését, hanem hogy mekkora összeg érkezik hó végén a bankszámlára. Rengeteg ember ragad benne olyan állásban, ahol szép fizetésért cserében számára utálatos munkát végez, pedig pontosan tudja, mivel foglalkozna szíve szerint.

Recept szorongásra

Szorongásunkat alakítsuk félelemmé: fogalmazzuk meg pontosan, mitől tartunk. A munkahely elvesztésétől? Az elismerés hiányától? Konkrét félelemmel leszámolhatunk, tárgy nélküli szorongással kevésbé.

Keressünk vonatkoztatási pontot: ismerünk olyan embert, aki hasonló problémát megnyugtatóan kezel? Szorongató helyzetekben gondoljunk vissza rá: mit tenne helyünkben az illető?

Definiáljuk erősségeinket: kérjünk visszajelzést közvetlen környezetünktől, miben látnak minket erősnek. Vessük össze saját listánkkal, és gondoskodjunk róla, hogy munkánkban minden nap kamatoztassuk legfőbb erősségeinket!

Gondoljuk át, milyen tevékenységek közben szoktunk flow-élményt átélni, és mikor tapasztaltuk hasonlót utoljára? Építsünk be életünkben ilyen tevékenységeket legalább heti szinten!

Erősítsük meg társas kapcsolatainkat: szociális hálónk támogató háttérbázisként szolgál nehéz időszakokban is.

Státuszszindróma

A szorongás mögött a többiektől való lemaradás, a státusz elvesztésének félelme húzódik. Ez az úgynevezett státuszszindróma, amely elsősorban férfiakat érint. A társadalmi hierarchiában való lemaradás szubjektív élménye komoly pszichés és egészségügyi következményekkel járhat: testi-lelki megbetegedéseket okoz, és korai halálozáshoz vezethet.

A dominanciasorrendben való lemaradás az állatvilágban is kritikus jelentőséggel bír a hímekre nézve, mégpedig nem maga a sorrend, hanem annak megváltozása idéz elő súlyos stresszállapotot. A magyar férfiak egészségét sem önmagában a rossz szociális helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szubjektív átélése, a társadalmi-gazdasági státusz változása veszélyezteti. Ez az érzelmi környezet ugyanis a depresszió melegágya, ami önmagában eredményez rosszabb egészségi állapotot.

Ha ebben a taposómalomban elhatalmasodik a munkájába belefásult ember felett a kontrollvesztettség és a reménytelenség érzése, az önsorsrontó működésmódot eredményez: beletörődést abba, hogy ez már mindig így lesz. A negatív érzelmek beszűkítik a gondolkodást, így a körből való kitörés, a megújulás egyre nehezebbé válik. Tanult tehetetlenség alakulhat ki, ami depresszív tünetekkel jár.

Boldogságmítosz

Bár ésszel legtöbben belátjuk, hogy a boldogság nem pénz kérdése, a mindennapokat mégis e mítosz bűvkörében éljük. Az élettel való elégedettségérzés és a jó egészségi állapot azonban nem a kellemes érzések hajhászásán múlik – állítja Martin Seligman, a pozitív pszichológia irányzatának fő képviselője.

A tartósan boldog élet megélése sokkal inkább attól függ, mennyire tudunk elmélyülni, feloldódni tevékenységeinkben, és mennyire látjuk koherensnek, jelentéstelinek életünket. A személyes életcél megtalálása és követése testi-lelki védőfaktorként szolgál bármilyen, életkörülményeinkben bekövetkező változással szemben.

"Nem néztem, hová megyek, csak mentem" - három meglepő karrierdöntés története

Egzisztenciális szorongások, identitásválságok és irányzékvesztések – egyebek mellett e jelenségek is kísérhetik a komolyabb karrierváltások időszakát. A HVG Extra Business cikke olyan sikeres hazai példákat mutat be, amelyekből erőt, inspirációt meríthetünk.

A koherenciaélményt megélő ember tisztában van saját erőforrásaival, kézben tartja élete történéseit, és a problémákat olyan kihívásoknak tekinti, amelyek megoldásával személyisége érettebbé válhat. Bízik abban, hogy bármilyen körülmények között képes lesz helyt állni, akár külső segítség felkutatása árán is. A pozitív pszichológia szerint az optimizmus elsajátítható képesség, amely növeli önbizalmunkat, fejleszti megküzdő készségünket, és stresszkezelés terén is hatékonyabbá válhatunk.

Habár az egzisztenciális szorongás nem küszöbölhető ki teljesen a mindennapokból – a számlákat továbbra is fizetni kell, és a modern kor elvárásait sem lehet figyelmen kívül hagyni –, önértékelésünk alapját mi határozzuk meg, ahogy elérendő céljainkat is. Az egyén felelőssége meghozni a döntést, mire, mennyi pszichés energiát áldoz.

Panyi Anna cikke a HVG Business Man 2015-ös számában megjelent írás rövidített kivonata. Hasonló cikkeket a HVG Extra Businessben is olvashat, amelynek friss lapszáma értékteremtő vállalkozások történeteit mutatja be - olyan cégek gyakorlatát, amelyek szerint a profiton túl is van élet. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg ingyenes házhoz szállítással! Itt pedig egy évre is előfizethet a magazinra 20 százalék kedvezménnyel.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Teslát legyorsuló új Cupra érkezett Magyarországra

Teslát legyorsuló új Cupra érkezett Magyarországra

Drágulnak az osztrák autópálya-matricák

Drágulnak az osztrák autópálya-matricák

Egyetlen fotóból készít videót az új mesterséges intelligencia, és sétálni is lehet benne

Egyetlen fotóból készít videót az új mesterséges intelligencia, és sétálni is lehet benne

Vashiányom van – de melyik típus?

Vashiányom van – de melyik típus?