A vadnyugati idők vége 

Ha az utóbbi másfél évet nézzük, a közösségi média többnyire a kiábrándultság, az álhírterjesztés, valamint a politikai befolyásolásban játszott szerepe miatt kapott kiemelt figyelmet. A nemzetállamok kibertérben folytatott, újfajta hidegháborús technikái, a kellemetlen viselkedési függőségek erősödése, valamint a fiatalabb generációra gyakorolt negatív hatások miatt a Facebook egyre nagyobb nyomás alá került. A megtévesztő üzenetek és címek bebizonyították, hogy a figyelemért folytatott harcban az igazság gyakran elvérzik. A Facebook egy ideig próbált elhajolni az ezzel járó felelősség elől, majd – engedve a társadalmi nyomásnak – a változtatás mellett döntött. Ennek részeként kiemelte a korai marketinglehetőségek nagy hányadát a cégek eszköztárából, véget vetve a lájkvadászat, az álcázott tartalom és a fékevesztett módon gerjesztett tartalommarketing korai időszakának. A Facebookon és társain nem szórólapozhat többé bárki, nincsenek illegálisan felállított hirdetőtáblák, és nem lesznek teherautón beparkolt óriásplakátok sem. A vállalatoktól és reklámügynökségektől egyre finomabb megoldásokat várnak el, és egyre inkább csak a fizetett ügyfélkapcsolatok fognak majd működni.

Birtoklás helyett vásárolható csatornák

A cégek számára a közösségi média birtokolt csatornából szép lassan vásárolható csatornává vált. Hiába építettek fel a vállalatok éveken át tartó kommunikációval masszív követői bázisokat, azt ma már nem tudják teljes körűen elérni, legfeljebb célzó eszközként használni a hirdetéseikhez. Ez jogos frusztrációt szült a cégek körében, amelyek ma már inkább a saját ügyfélmenedzsment-rendszerek felépítésére koncentrálnak. A vállalatok a közösségi médiát egyre inkább csak arra használják, hogy az ügyfeleket betereljék saját, hagyományosabb, egyre inkább automatizált rendszereikbe (például e-mail marketing). A fizetségért cserébe viszont a Facebook és társai szofisztikáltabb hirdetési rendszereket kínálnak, tartalmakra helyezhető vásárlási hirdetéseket és hasonló finomságokat, amelyek erősítik a tartalomba ágyazott termékértékesítés hatékonyságát. A közeljövő vásárlási élménye valahogy így néz ki: egyik ismerősünk vagy általunk követett híresség megoszt az Instagramon, a YouTube-on vagy a Facebookon egy vonzó tartalmat. Ebből finoman beillesztett, fizetett termékajánlat révén eljutunk a cég ügyfélkezelő rendszerébe, ahonnan folyamatosan kapjuk majd a legkülönfélébb csatornákon keresztül az ajánlókat és vásárlási emlékeztetőket.

Lokális és személyes tartalmak

A közösségi média szabályozása miatt kiszoruló tartalmak helyére a globális helyett a lokális és a személyes tartalmak nyomulnak be – fontos egyének, helyek és események váltják a híreket illetve a híreknek kinéző tartalmakat. Jó példa erre a LinkedIn, ahol az algoritmus minden hivatkozást, kifelé mutató linket büntet, és egyre inkább az egyéni vélemények és perspektívák dominálják a platformot. Magyarországon a korábbi NNG-vezető Balogh Péter által vízre bocsátott #Startupcoelho mutatta meg, hogy az üzleti közösségi plaformon is a személyesség, a saját gondolat dominál. Mivel a befolyásolhatóság az utóbbi években tönkretette a közösségi média platformjainak hitelességét, a jövőben a tartalmi szűrés még erősebb lesz. Csökken a sokak által értékelt és megosztott témák elérhetősége, és egyre inkább az ismerőseink által gyártott tartalmakat fogjuk kapni, no meg némi hiteles forrásból származó hírt.

Erősödő influencerek és mikroinfluencerek

A cégek marketingeszköztárában tovább erősödik az influencermarketing szerepe, amely során a vállalatok az üzeneteiket online hírességek közvetítésével juttatják el célcsoportjukhoz. A valódi ügyfélbázist építő és azokat folyamatosan tartalommal ellátó, profi szint felé közelítő digitális hírességek mára már minden korosztályba, szegmensbe beépültek, és igény esetén professzionális üzleti ajánlatot tesznek le a cégek és a reklámügynökségek asztalára. A személyes tartalmak térnyerése miatt erősödik a mikroinfluencerek szerepe is. Ők többnyire olyan, a cégek ügyfélbázisába tartozó egyszeri végfelhasználók, akik saját tartalmaik mellett a kiválasztott cégekkel kapcsolatos híreket is terjesztik, de sokkal inkább saját élményekbe burkolva, mint tartalmat megosztó ügynökökként – növelve ezzel a kommunikáció hitelességét.

Egyre okosabb chatbotok

Az üzenetküldő chatbotok és a mögöttük futó mesterséges intelligencia közösségi oldali hasznosítása már évek óta terítéken van, de egyelőre nem történt meg a nagy áttörés. Kiderült, hogy a Messengeren nehéz valódi ügyfélkapcsolatot kialakítani, az emberi kommunikációhoz szokott felhasználókat pedig nem olyan könnyű megvezetni. De most már hamarosan tényleg beérik ez a gyümölcs is. A mesterséges intelligenciával hajtott, értelmes válaszok generálására képes rendszerek folyamatosan fejlődnek, és a közeljövőben egyre több ilyen rendszerrel fogunk beszélgetni úgy, hogy észre sem vesszük az emberi közreműködés hiányát. A cégek barátságosabbá, közlékenyebbé és gyorsabbá válhatnak tőle, költségeik csökkennek, a felhasználók pedig az egyre személyesebb ügyfélkapcsolat élményét kapják az egyre okosabb botoktól.

Videók, élő közvetítések

A közösségi platformokon tovább erősödik a videó, és ezen belül az élő közvetítések szerepe. A Facebookon egyre többször futunk majd bele hazai Live Stream-anyagokba, és erősödik az elvárás a professzionális közvetítés irányába is. A közelmúltban az űrbe küldött Tesla autó kötötte le a közönség figyelmét egy-két órára; ezt egy darabig nehéz lesz überelni, de az elvárások gyorsan nőnek. Az Instagramon is a termékpromóciókkal összekapcsolt, élő történetek erősödnek majd. A Pinterestről ismert e-commerce funkció várhatóan átalakítja majd ennek a platformnak a működését is, és a natív, élő tartalomban egyre többször látunk majd kattintható, megvásárolható termékeket és szolgáltatásokat. A videomegosztás nagy öregje, a YouTube szintén növelni fogja az élő közvetítések arányát, és – a Google és az általa promótált VR-szemüvegek hatása miatt – erősödni fog a 360 videók aránya is. És persze egyre nagyobb arányban látunk majd mindenféle egyedi célcsoportra célzott játéktartalmakat és „hogyan csináljuk” videókat.

Egyéni és céges felelősségek

A figyelemért folytatott harcban elvesző igazság keveseket bánt, de évente néhányszor – esetenként teljesen váratlanul – bekapcsol az online társadalom morális felelősségérzete, és kemény büntetést ró ki a figyelemhajszában határokat eltévesztő tartalomgyártókra. Jó példa erre a neves videoblogger, Logan Paul esete, aki januárban lencsevégre kapott egy öngyilkost egy japán erdőben, és mindezt modortalanul közvetítve feltette az internetre. Válaszként a szokásos támadáscunami indult meg, ami – amellett, hogy némi önkontrollt erőszakolt a tartalomgyártókra – a problémákat boncolgató társadalmi párbeszédet is erősítette.

Dobó Mátyás cikke eredetileg a HVG Extra Business 2018/1-es számában jelent meg. Ön is percenként nézegeti az e-mailjeit? A lájkok, tweetek és Instagram-posztok bűvöletében él? Ha igen, jó eséllyel ön is „viselkedési függő”. Ellenállhatatlancímű könyvében Adam Alter a viselkedési szenvedélybetegségek szakértő elemzését adja, valamint ötleteket ad arra, hogyan szabhatunk gátat a folyamatnak, és vehetjük kézbe ismét az irányítást. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.