Kultúránkban szinte rögeszmévé vált az innováció, így hajlamosak vagyunk pusztán önmagáért értéket tulajdonítani neki. Úgy véljük, az új ötlet mindenképpen jó is. Pedig jobban tennénk, ha felhagynánk ezzel a gondolkodással, és feltennénk a kérdést: „Miért is van rá szükségünk?” Emily Heyward írása.
Váratlan, de átgondolt döntésnek tűnik, hogy az egyik legsikeresebb magyar dizájner márka, a USE unused 13 év után megszűnik. Godena-Juhász Attila és Tóth András tulajdonosok döntésükkel a leplet is le akarják rántani a megváltozott divatiparról, amelyből szerintük csak úgy lehet kitörni, ha bezárják a boltot, és kitalálnak egy másfajta konstrukciót. Interjú.
Baráth Katalin krimiíró, Fabricius Gábor médiadizájner és Tasnádi István forgatókönyvíró beszélgetett a HVG Extra Business Szalon legutóbbi estjén a történetmesélés szabályairól, a karakterekről, az azonosulásról, az intertextualitásról és a hitelességről.
„Egyszerűen csak foglalkoztatott, hogy a grafikáimat milyen alapanyagokra tudnám applikálni, és fontosnak tartottam, hogy ezeket az anyagokat több oldalról is megvizsgáljam – például környezeti szempontból” – ökodivatos sorozatunk harmadik részében Majoros Zita projektjét mutatjuk be.
Nagyjából ebbe a kissé posztmodernnek látszó címbe lehetne belezsúfolni e cikk témáját: mi köze egy ételnek a nevéhez? Egyértelmű választ sajnos nem adhatunk. Hol sok, hol kevés, és az sem ritka, hogy semmi.
„Azt döntöttem el először, hogy mivel nem akarok foglalkozni, és a legvégén a divattervezés maradt. Azt viszont már a legelején tudtam, hogy nem szeretnék nagyszériás dolgokat készíteni: nem akartam hozzájárulni a túltermeléshez” – ökodivatos sorozatunk második részében Szilágyi Andrea NES-ét mutatjuk be.
A független tényellenőrzők bevonása mellett a Facebook folyamatosan frissíti algoritmusát a kamuhírek leküzdése érdekében.
Tasnádi Istvánt, az utóbbi évek legsikeresebb hazai HBO-sorozatainak vezető íróját, Baráth Katalin krimiszerzőt, valamint a Republic Group kreatívügynökség alapítóját, a tavaly év végén regénnyel jelentkező Fabricius Gábort kérdeztük a történetmesélésről.
Gamechangereknek nevezzük azokat vállalatokat, amelyek nem pusztán jobb terméket, szolgáltatást szeretnének nyújtani, hanem a piacokat – és ezen keresztül az egész világot – igazítanák saját víziójukhoz. Cikkünkben Peter Fisk üzleti tanácsadó meglátásain keresztül bemutatjuk, milyen gondolkodásbeli változtatások repíthetnek a csúcsra egy céget.
Egyre több a hiányszakma: nincs elég ápoló, varrónő, lángossütő vagy hegesztő. A cégek viszont nem gondolnak arra, hogy menekültet vagy oltalmazottat vegyenek fel, pedig alkalmazásuk alig jár több adminisztratív munkával.
A gyorsan változó divat kínálata arra ösztönöz minket, hogy gyakran vásároljunk új cipőt, ruhát, táskát – ezek futószalagszerű gyártása azonban súlyos környezeti és társadalmi károkkal jár. Cikksorozatunkban olyan kisebb hazai cégeket mutatunk be, amelyek a termékeiket a lehető legkevesebb káros hatás mellett készítik el.
Széchenyi legendás MTA-alapítási gesztusához hasonlót nemigen találni a történelemkönyvekben; mintha a nagylelkűség és a felelősségvállalás egyéni kifejezését nem tartanánk említésre méltónak. Pedig akadnak jó néhányan, akikről érdemesebb lenne tudni, mint egy-egy jellemtelen uralkodóról vagy tehetségtelen politikusról.
Újabban már a nagyvállalati marketingesek is rákaptak a szoftverfejlesztők által jól ismert agilis munkamódszerekre. Néhány cég már ennél is továbbmegy: innovációs központokat, afféle márkalaborokat alapítanak, például a Szilícium-völgyben.
A prezentálás egyes számú szabálya: ismerjük a közönségünket. Mi a legégetőbb problémája? Mi zakatol a fejekben? Különösen igaz ez akkor, ha a hallgatóságunk bizonyos korosztály képviselőiből áll.
A pénz nem számít, de vásárláskor hajlamosak alkudni, és igenis megnézik, hogy amire költenek, az ár-érték arányban megfelelő-e. Emellett ragaszkodnak a minőséghez, az egyediséghez és márkákhoz is a magyar gazdagok.
Kicsi magyar cégként a külföldi piacra lépni – hangozhat sci-finek is, pedig a nehezen átlátható pályázatok erdején kívül léteznek más utak is a határon túli terjeszkedésre. Az ételérzékenységgel élők számára alternatívát nyújtó Majomkenyér.hu alapítói a HVG Extra Business cikkében azt próbálják bemutatni, miként vethetjük meg a lábunkat külföldi piacokon, erre fordítható marketingbüdzsé nélkül.
Sir Alex Ferguson, a Manchester United legendás egykori mestere a közelmúltban könyvbe foglalta több évtizedes vezetői tapasztalatait. Cikkünkben ebből idézzük meg kudarccal kapcsolatos meglátásait, gondolatait.
A világ jobb hellyé tétele, az emberek inspirálása, folyamatos innováció, a felhasználói igények maradéktalan kiszolgálása – mindezek együtt és külön-külön is jellemzői lehetnek egy magasabb rendű cél érdekében tevékenykedő vállalkozásnak. Cikkünkben nagyvállalati példákat mutatunk be.
A budapesti Ferenciek terén van egy coworking iroda, ahol nemcsak kávét és internetet kapnak a betévedők, hanem a tagok részeivé válhatnak egy világjobbító nemzetközi közösségnek is. És az se baj, ha nem tudnak fizetni az asztalért – le is dolgozhatják a tagsági díjat.
Bill Gates, Steve Jobs és Mark Zuckerberg példájára mutogatnak azok, akik szerint Amerikában nincs szükség egyetemi oktatásra és papírra a sikerhez. A számok viszont mást mutatnak.
Az utcán, eszméletlen állapotban találtak rá.
Kilencven éves korában elhunyt Harkányi Endre Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes- és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja – közölte a Vígszínház.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
