Pályázatblog

Hova kerülnek az uniós források? Hogyan nyerhetünk pályázatot?

Szerinte még a nagyvállalati vezetők közül is többen szótárat készíttettek tanácsadóikkal, hogy kiigazodjanak a szövegben. A kisvállalkozásokat különösen visszariasztja ez a bonyolult forma. Egy másik jelentős probléma, hogy teljesíthetetlenek a támogatás elnyeréséhez szükséges árbevételi követelmények - jegyezte meg a kamarai elnök. Miklóssy Ferenc, a kamara általános alelnöke ehhez hozzátette, hogy állítólag még a visszamenőleges árbevételi követelményt is be akarják vezetni, akinél 5 százaléknál nagyobb mértékben csökken például az idén az árbevétel, az jövőre már nem pályázhatna.

Parragh László  nem szabadna szigorúbb feltételeket szabni a pályázatoknál, mint amit az Európai Unió követel. E követelmények szerint lehetőség lenne arra, hogy már 50 százalékos önerővel is támogatáshoz jussanak a vállalkozások, a jelenlegi feltételek szerint viszont 70-80 százalék önerő szükséges. Ennek az lesz az eredménye, hogy a vállalkozások jelentős része nem tudja majd kihasználni ezt a lehetőséget innovációhoz, fejlesztésekhez,  például hogy biztosítsa egy multinacionális cég beszállítójától megkövetelt feltételeket.

A kamarai elnök elmondta: problémát jelent, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó területi korlátozások miatt nem tudni például azt, hogy a nem agrár jellegű mikrovállalkozások hogyan pályázhatnak, ha nem valamelyik megyei nagyváros a működési helyszínük. Ilyen feltételekkel még a mikrovállalkozások számára technológiafejlesztésre, rendelkezésre álló 30-40 milliárd forintot sem lehet majd kihasználni. A pályázati eljárások is bonyolultak, létezik nagyprojekt, kiemelt projekt, egyfordulós pályázat, kétfordulós pályázat, közvetett támogatás. Így az európai uniós források felhasználása követhetetlen - jegyezte meg Parragh László.

Szólt arról, hogy a munkát nehezíti a regionális jelleg. Az egyes régiók ugyan gyakorlatilag azonos pályázati célokkal állnak elő, de ezek gyakorta sem időben, sem tartalmukban nincsenek összehangolva. Nagyobb projekteknél indokolt lehet a kétfordulós pályáztatás, de kisebb fejlesztéseknél ez teljesen indokolatlan. Az elbírálás során célszerű lenne, ha az elutasított pályázók tájékoztatást kapnának az elutasítás okáról. Ebből levonhatnának következtetéseket, és sikeresebb lehetne következő pályázatuk, illetve tisztábbak, követhetőbbek lennének az elbírálások.

Parragh László kifogásolta azt is, hogy gyakran változatják a pályázati dokumentációkat. Ráadásul a változásokat még nem is jelölik, így az egyszer már átvett dokumentumot végig kell ellenőrizni, hogy kiderüljön, mi változott. Az ígéretekkel ellentétben még mindig nagyon lassú az elbírálás, a döntés, gyakran több mint fél évet vesz igénybe. Az MKIK elnöke néhány könnyítésről is beszámolt. Így például kedvező, hogy a normatív alapú, kis értékű 1-5 millió forintos támogatásoknál csak a jogosultságot vizsgálják, egyszerűsített adatlap jellegű igénylőlapot használnak a pályázatok kiírói. Kedvezőbbé váltak a biztosítéki feltételek is. Ugyancsak könnyíti a pályázást, hogy az államigazgatási igazolásokat nem a pályázónak kell beszereznie. Az igényléshez még nem kell hiteles okiratokat benyújtani, ezekre csak nyertes pályázat esetén van szükség.