Az emberek nem vesznek kevesebb tejet vagy húst, csak olcsóbbat keresnek - cáfolt rá a Gfk Piackutató Intézet januári kutatásában szereplő adatokra Nagy Sándor, a G-Roby üzletlánc online üzletág igazgatója.

A felmérés szerint ugyanis jóval több tejet, feldolgozott hústerméket vásároltunk a válság októberi begyűrűzése előtt egy évvel, mint azután. A csökkenés, bár lassan és kis mértékben, de érezhető és egységesen jelentkezik az összes alapvető élelmiszer esetében. A termék népszerűsége elsősorban attól függ, mekkora szükség van az adott élelmiszerre abban a háztartásban.

© Végel Dániel

Az igazgató szerint a szegmentálódás inkább az eltérő árfekvésű termékvariánsoknál érezhető. Ez - az ACNielsen kutatása szerint - a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy valaki kevesebb kolbászt vagy szalámit, de több párizsit illetve felvágottat tesz a kosarába. Másik sörmárkát, olcsóbb sajtfajtát, gyümölcsléből 100 százalékos juice helyett kisebb gyümölcstartalmú italt választ. Általánosságban - a márciusi kutatás adatai alapján - több fogy a nagyobb kiszerelésből - a kávéra, az ételízesítőkre és a folyékony szószokra ez különösen igaz. Mások ugyanazt a kiszerelést keresik, mint régen, de kivárják az árengedményes akciókat, hogy olcsóbban vegyék meg kedvelt élelmiszereiket. Ezt elsősorban a sörnél, a margarinnál és a fűszereknél tapasztalják a Nielsen kutatói. Az ár kedvéért a fogyasztók hajlandóak a megszokott üzletről is lemondani.

A válság miatti árérzékenység még a márkahű vásárlók döntését is befolyásolja: sok esetben ők is a kereskedelmi márkás termék mellett tették le voksukat. Elsősorban likőrből, müzliből és tejdesszertből fogyott több sajátmárkás termék a válság kirobbanása után, mint azelőtt. A Tescónál, ahol folyamatosan elemzik a vásárlói szokásokat, 20-30 százalékkal nőtt a sajátmárkás cikkek forgalma - mondta a hvg.hu-nak az áruházlánc szóvivője, aki szerint mindez jó bizonyíték arra, hogy a vásárlók szinte kizárólag az ár alapján döntik el, mit vegyenek. Ami a termékcsoportot illeti, leginkább a műszaki cikkek forgalma esett, legkevésbé az alapvető élelmiszerek kategóriába iránt csökkent a kereslet.

Ebben a kategóriában az idei évben sem várható visszaesés – mondta a HVG-nek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki úgy véli, mirelitből, csokoládéból vagy drágább húskészítményekből valószínűleg kevesebbet vesznek majd az emberek. Az OKSZ becslése szerint a bolti forgalom 2008-ban összesen 250-300 milliárd forinttal volt kevesebb a tavalyinál. Idén - a HVG által megkérdezett szakértők egyöntetű véleménye szerint - 10 százalékos visszaesésre lehet számítani.

© Horváth Szabolcs

A G-Roby reálforgalma visszaesésének legfőbb oka nem az, hogy kevesebb terméket vesznek, sokkal inkább az, hogy kevesebben és ritkábban vásárolnak. Ennek ellenére a cég nem további akcióktól, inkább a kínálat szélesítésétől és a kiszolgálás színvonalának emelkedésétől várja a bevétel növekedését. A kéthetente rendezett saját és reál márkájú termékekre vonatkozó akciók mellett Nagy Sándor igazgató a szezonalitást is vevőcsalogatónak tartja, számít a húsvéti forgalomemelkedésre is.

A válság miatt október óta közel száz termék árát szállította le a Lidl diszkont élelmiszerlánc, amely - mint a hvg.hu megtudta az olcsó, s különösen a jó ár-érték arányú termékek iránti kereslet növekedésével megduplázta az akciós újság oldalainak számát, 20 oldalasra bővítette szórólapját és emellett bel-, illetve külföldi utazási ajánlatokkal csábítja vásárlóit havi utazási kiadványában. Arról, hogy miként változott a kereslet, vagyis pontosan mely termékekből fogyott a legtöbb, s miből vásároltak kevesebbet, nem beszéltek, méréseket erre vonatkozólag nem végeztek - mondták.

Éves szinten a szupermarketek forgalma 14, a drogériáké 12, a diszkontoké 11 százalékkal nőtt tavaly. Ha azonban a negyedik negyedévet hasonlítjuk az előző hasonló periódushoz, akkor ugyanezen mutató 10, 20 és 12 százalék - derül ki Nielsen kutatásából. Vagyis a legjobban a drogériahálózatok forgalma nőtt a diszkontáruházaké után. A Drogerie Markt üzletekben legtöbb termékkategória növekedett, illetve stagnált az elmúlt fél évben - tájékoztatta a hvg.hu-t Józsa M?ariann a cég beszerzési és marketing vezetője, hozzátéve: csupán a növekedés mértékében van különbség. Kozmetikumokból, illatszerekből, samponokból és a dekorkozmetikumból nem fogyott több, viszont az étrendkiegészítők, reformélelmiszerek, babaápolási, háztartási termékekből jóval nagyobb mennyiséget vásároltak. Az akciók közül náluk a legkedveltebb a 15 százalékos kedvezmény egy teljes vásárlás összegéből, pláne, ha ugyanarra a termékre még a kuponfüzetben található 25 vagy 50 százalékos kedvezményt is felhasználja a vásárló, így sok árut féláron kap meg.

Érdekes, hogy amíg a válság miatt szaporodó akciók jelentősen befolyásolták a fogyasztói döntéseket, az áremelkedés alig hatott a bevásárlói kosarak tartalmára. A legnagyobb forgalmú tíz termékcsoport forgalommal súlyozott átlagára tavaly október-novemberben 1-28 százalék közti mértékben volt magasabb, mint egy évvel korábban. Amíg egy liter sör átlagosan 280 forintba került tavaly október-novemberben, addig az egy évvel korábbi, hasonló periódusban 276-ba. Itt a különbség közel 2 százalék. A másik véglet az étolaj 28 százalékos drágulása, literenként átlag 338-ról 431 forintra. Egy liter tejföl tavalyelőtt ugyanebben az időszakban 485, múlt év október-novemberben 6 százalékkal többe, 514 forintba került átlagosan. Ugyanilyen arányban drágult a kávé, kilogrammonként átlag 1752-ről 1859 forintra.

Kategória	2007 október- november	2008 október- November	Drágulás, - százalékban
Húskészítmény	1 178	1 238	5
Sör	276	280	2
Sajt	1 532	1 590	4
Szénsavas üdítőital	114	118	3
Kávé	1 752	1 859	6
Gyümölcslé	186	191	3
Ásványvíz	51	52	1
Étolaj	338	431	28
Tejföl	485	514	6
Szeletes csokoládé	1 802	1 996	11

Forrás: Nielsen piackutató vállalat
(A Nielsen által mért élelmiszerek közül a legnagyobb forgalmú tíz kategória átlagos fogyasztói árának változása az elmúlt időszakban. Forint/kilogramm vagy liter.)

Ennek ellenére a tavalyi utolsó négy hónapban nemhogy veszített volna népszerűségéből, emelkedett az étolaj piacvezető márkájának piaci részesedése. Ugyanezen márkák esetében stagnált a kereslet a kávé, a sör és a tejföl iránt. Ez a piackutató intézet szerint azt jelzi, hogy a fogyasztók egy része hajlandó megfizetni az erős márkák által képviselt többletértéket. Így egyedül a húskészítményekből - melyek átlagos fogyasztói ára 5 százalékkal emelkedett a szóban forgó időszakban – fogyott kevesebb.