Oláh László, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke szerint a magyar kockázati és magántőke iparágban az elmúlt hét év során tavaly nőtt a legnagyobbra a befektetések átlagos mérete, és a világgazdasági válságot hozó esztendő produkálta az eddigi második legnagyobb összértéket. A 2008-ban magyarországi cégekbe befektetett 515 millió euró 24 millió euróval haladja meg az előző évit, és alig marad el a 2006-ban mért 535 millió eurós rekordtól. Az adatok különösen kedvezőek annak fényében, hogy Európában tavaly 27 százalékkal - ezen belül Közép-Európában több mint kétharmaddal - visszaesett a befektetések értéke - mutatott rá a szakember. A magyarországi befektetések átlagos mérete a 2007. évi 18,9 millió euróról 20,6 millió euróra nőtt.

Az MKME elnöke úgy vélekedett, hogy az elmúlt években már jelentős tőkét összegyűjtő alapok a banki finanszírozás visszaszorulása révén komoly alternatívát jelentenek a tőkét bevonni kívánó vállalatoknak. Sok cégnek nincs is más választása, mint a banki hitel saját erővel való kiváltása - mondta. A válság ugyanakkor lehetőségeket is hozott - tette hozzá -, a bajba jutott konkurenseket például most meg lehet vásárolni. Az egyesület tagjait egyre többen keresik meg azzal, hogy befektetőtársként vegyenek részt a nehéz helyzetbe jutott versenytárs felvásárlásában.

Természetesen a kockázati tőke sem csodaszer, nem jelent megoldást minden problémára, így arra sem, amikor veszteséget kellene finanszírozni - hívta fel a figyelmet az elnök. Vannak olyan ágazatok - például az építő- és építőanyag-ipar, a kereskedelem vagy a logisztika -, amit most minden befektető elkerül, mert ott van ugyan a legtöbb áldozat, s így a legtöbb lehetőség, de a legnagyobb kockázat is.

Egyes területek természetüknél fogva ki vannak zárva a kockázati és magántőke finanszírozásból. Ilyen például a mezőgazdaság - a földtulajdoni, informatikai korlátok, a torz támogatási rendszer, a lehetőségek beszűkülése, a rossz hatékonyság miatt. A vendéglátóipart azért kerülik el a kockázati és magántőke befektetők, mert "híresen" nem fizet adót, azt a bevételt pedig, amely nem megy át a kasszagépen, a befektető sem látja - mondta Oláh László. A lakossági szolgáltatások területén azon cégek alkalmasak a tőkebevonásra, amelyek megütnek egy megfelelő üzemméretet, s van egy jó márkájuk.

Ahhoz, hogy a cég a tőke számára vonzó legyen, mindenekelőtt egy vízióval rendelkező cégvezetőre van szükség, aki biztos abban, hogy ötletei működnek a gyakorlatban is. Szabadalom védelmi bejegyzés alatt álló találmányokat azonban a kockázati tőke nem szívesen finanszíroz, mert nem tudni, hogy milyen lesz a piaci fogadtatása. A kockázati tőke alapok a növekedés kockázatát vállalják, az újonnan induló vállalkozások finanszírozása nem a bank vagy a magánszektor feladata - mondta a szakember. Úgy vélekedett, hogy a tőkebevonás első lépése egy üzleti angyal bevonása lehetne, a szóba jöhető befektetői kör azonban szűk, ráadásul kockázatkerülő, vagyis kizárólag jó helyzetben lévő cégekbe fektetne.

Oláh László szerint a magyar vállalatok zöme jelenleg nemzetközileg nem versenyképes: marginálisan nyereséges, nem hatékony, vagy túlzottan diverzifikált, márpedig ilyen esetben nehéz tőkét bevonni. A tipikus magyar vállalkozás Oláh László szerint 500 millió - 1 milliárd forint közötti árbevételű cég, 60 év körüli cégtulajdonos-ügyvezetővel és a vállalkozás gyakorta a tulajdonos családjának megélhetését szolgálja, a családi és a cégkasszát nem választják szét. A külföldi tőke beszállása egy ilyen cégbe "kulturális sokkot okoz", nehezen nyelik le azt békát, hogy a befektetőtárs beleszólást igényel az üzletmenetbe, hogy fel kell adni a kontrollból. A tulajdonosok nehezen fogadják el azt is, hogy a recesszió most mindent leértékel, s cégük a felét vagy harmadát éri a korábbinak - mondta.

Oláh László úgy vélekedett: a kockázati és magántőke befektetéseket adókedvezménnyel kellene ösztönözni, mert a külső forrás bevonása előmozdítja a növekedést és elősegíti az átlátható működést, ezáltal javítja a cég adótermelő képességét. Hollandiában például azok a cégek, amelyek tőkét vontak be, a nyereségadó alapjának egy részét fejlesztésre fordíthatják - tette hozzá.