Az adókulcsok, kedvezménybe bevonható tételek, és értékhatárok folyamatos lebegtetése mellett, a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésein a pénzügyminiszterrel folytatott csörtéi végül június 29-én (a parlament adótörvényekkel kapcsolatos végszavazásán) a következő eredménnyel zárultak: a béren kívüli juttatások többsége kedvezményes – 25 százalékos – adókulcsot kap, néhány tétel normál adózás alá kerül, egy-két elem pedig továbbra is adómentes marad. Az eddigi gyakorlat szerint adható 400 ezer forintos összeghatár viszont eltűnik.

„Az én cégem tíz-tizenkét embert foglalkoztat folyamatosan, nálunk évek óta jól működik a cafeteria-rendszer”  - mondja Judit, egy szegedi tervezőiroda vezetője. „Éves szinten rengeteget spóroltunk a bérköltségen az egyénre szabott juttatási csomagokkal. Így mi is jól jártunk, és az alkalmazottak is többet vihettek haza. A mostani változtatások fő problémáját  - egy jól működő kisvállalkozás vezetőjeként – abban látom, hogy a hozzánk hasonló helyzetű cégek bizonyosan kevesebbet fognak tudni juttatni ezentúl az alkalmazottaiknak, ami az anyagi nehézségeken túl érezhetően kihat majd a motivációra, ezáltal pedig a munkahelyi légkörre és az eredményességre is.”

Más véleményen van Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere. „Csökken ugyan az adóelőny a cafeteria csomagok esetében, mégsem fogják a cégek befagyasztani a juttatási rendszereiket” - véli. A kis- es a nagyvállalkozások is bruttósítani fognak, így ők semmivel sem járnak rosszabbul, a dolgozók meg csak egy picivel. A szakember véleménye szerint egyébkent hamisan rózsaszín képet festenek azok, akik azzal érvelnek, hogy a rendszer megadóztatásával csökkenni fog az ösztönzés a munkaadók részéről. Szerinte a munkavállaló eddig sem a két szép szeméért kapta a béren kívüli juttatásokat, hanem az adóelőnyök miatt. Ezeknek a mérséklése viszont ki lesz egyenlítve a másik oldalon, a járulékok csökkentésével – teszi hozzá.

Sávok és mértékek

A törvényalkotók három kategóriába sorolták 2010-től a béren kívüli juttatások elemeit.  E szerint tehát lesznek adómentes, kedvezményes- és normál adózású elemek. Talán a legfontosabb érintetlenül hagyott elem a munkáltató által biztosított kedvezményes számítógép- és internet használat. Az internetutalványt a felhasználók továbbra is igénybe vehetik a szolgáltatás létesítésének finanszírozására, illetve a havi számlák kifizetésére is.

A kedvezményes adózású körben 25 százalékos adókulcs hárul a következő elemekre: melegétel – illetve iskolakezdési utalvány, helyi közlekedési bérlet és üdülési csekk, valamint a pénztári befizetések. Utóbbi alá tartozik az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetés is. A kedvezményes adókulcs azonban csak a törvényben meghúzott értékhatár alatt lesz lehetséges, az a fölé eső rész normál adózású lesz. Így például melegétel utalványt csak havi tizennyolcezer forintig juttathat kedvezményesen a munkáltató, az iskolakezdési pedig éves szinten és gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig sorolható a 25 százalékos határ alá.

A cikk folytatását olvassa el az Adózónán!