Az EU tagállamok közbeszerzéseinek értéke az elmúlt években az EU összesített bruttó hazai termékének mintegy15 százaléka volt. A kis-és középvállalkozások (kkv) részesedése a közbeszerzési szerződésekből országonként eltérő képet mutat, 30-és 80 százaléka között mozogva; Magyarországon ez a szám alig éri el a 40%-ot. A közbeszerzési eljárások nyertesei között a hazai kis-és középvállalatok részaránya az elmúlt években csökkent az eljárások beszerzési értékét tekintve.
Uniós célkitűzés, hogy a kkv-k nagyobb arányban vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokban, ez egyrészről fokozná a versenyt és az ajánlatkérők számára kedvezőbb ajánlatokat eredményezne, másrészről lehetővé tenné a kkv-k számára a növekedést, ami kedvező hatással lenne a teljes európai gazdaságra.
Magyarországon a probléma különösen aktuális az állami források szűkössége és az építőipari körbetartozások miatt. Az utóbbi problémán azzal is lehetne segíteni, ha bizonyos esetekben az ajánlatkérő közvetlenül a nyertes ajánlattevő alvállalkozóinak fizetne.

A magyar kkv-k részvételi aránya a közbeszerzési eljárásokban az uniós átlag alatt van. A közbeszerzési eljárások hazai szabályozása egyike a legbonyolultabbaknak az egész Európai Unióban. Szükséges lenne egyszerűsíteni a jogszabályon, valamint a hazai cégeket olyan helyzetbe hozni, hogy jobb és erősebb pozícióból pályázhassanak, úgy, hogy közben nem sérülhet az uniós cégek és áruk részére biztosítandó nemzeti elbánás követelménye. Az Európai Unió Bizottsága egy munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy elősegítse a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférését. A Bizottság által készített dokumentum számos javaslatot fogalmazott meg a tagországok számára.

 „A közbeszerzési eljárások tárgyának kisebb részekre történő felosztása, az eljárás lehetőség szerinti egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a cégek időben történő tájékoztatása a tenderekről, illetve a szakmai támogatásuk biztosítása, továbbá az elbírálás során a szolgáltatás vagy az áru ár-érték arányának hangsúlyozása a beszerzés közvetlen költségei helyett – mindezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hazai kkv-k nagyobb eséllyel indulhassanak és nyerjenek a közbeszerzéseken.” - hangsúlyozta Simon Gábor, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda vezető jogásza, hivatalos közbeszerzési tanácsadó.

A közbeszerzési eljárások kisebb részekre történő feloszlása elősegítheti a kkv-k sikeres ajánlattételét, mivel az egyes részek jobban megfelelhetnek a kapacitásuknak, illetve erőforrásaiknak. Természetesen ilyen esetekben is be kell tartani a becsült érték kiszámítására vonatkozó előírásokat.
„A részajánlat tételi lehetőség kifejezetten a kkv-k számára kedvez, és Magyarországon is kötelező már alkalmazni az eljárások során.” – tette hozzá Simon Gábor.

Ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások eredményesen indulhassanak uniós értékhatár feletti közbeszerzési tendereken, kulcsfontosságú lenne, hogy időben és rendszeresen értesüljenek az ajánlattételi lehetőségekről, valamint az eljárás során segítséget kaphassanak a közbeszerzési eljárással kapcsolatos kérdéseiket érintően. Számos nyugat-európai országban központi honlapot üzemeltetnek az összes elérhető eljárásról, tovább ingyenes a hozzáférés az információs tudásközpontokhoz, amelyek általános tájékoztatást, és szakmai segítséget nyújtanak az érdeklődő helyi cégeknek. Az Enterprise Europe Network, európai vállalkozási hálózat tanácsadást és támogatást nyújt a kkv-nak az uniós jogszabályokról és segít az üzleti partnerek keresésében.

„Magyarországon az önkormányzatok és a civil szervezetek is nagyobb szerepet vállalhatnának a környezetükben működő kkv-k tájékoztatásában, illetve szakmai támogatásukban a közbeszerzésekkel összefüggésben.” – mondta Simon Gábor.

A túlzott alkalmassági követelményeket előíró ajánlatkérők a kkv-k jelentős részét eleve kizárják a közbeszerzési eljárásokból. Olyan alkalmassági feltételek előírására lenne szükség, amelyek nem az ajánlattevők általános pénzügyi és műszaki kapacitásainak vizsgálatára helyezik a hangsúlyt, hanem azt értékelik, hogy az adott szerződéshez szükséges kapacitással rendelkezik-e az ajánlattevő.

Az ajánlatok összeállításával járó időigényes és bonyolult adminisztráció jelenti az esetek többségében a kkv-k számára a legnagyobb kihívást, elenyésző azon cégek száma, amely foglalkoztat erre specializált munkaerőt. Az EU tagállamok azonban dönthetnek úgy is, hogy rövid és egyszerű szabványos formanyomtatványok és igazolások, továbbá bizonyos nyilatkozatok alóli mentesség biztosításával segítik a hazai kis- és középvállalkozásokat abban, hogy azok időben nyújtsák be az ajánlatukat.

Az ajánlatkérő szerveknek azt is figyelembe kellene venniük, hogy az innovatív, minőségi, jobb ár-érték aránnyal bíró megoldásokat kínáló cégek számára teremtsenek lehetőségeket. Ez a megközelítés kifejezetten az innovatív kkv-k javát szolgálja, amelyek esetenként nehezebben tesznek eleget a pénzügyi alkalmasságra vonatkozó előírásoknak, de amelyek jelentős műszaki vagy környezetvédelmi értékkel bíró szolgáltatásokat, technológiát alkalmaznak.

Melyek a legnagyobb nehézségek, amelyekkel a hazai kkv-k szembesülnek az uniós közbeszerzési eljárásokon?

A közbeszerzési eljárások bonyolultsága
Pályázatokban jártas szakember hiányában a közbeszerzési eljárások ismeretének hiánya
Túlzott adminisztrációs terhek és költségek
Túl rövid határidő a pályázatok elkészítéséhez
Korrupciós ügyek miatti bizalomvesztés, pályázaton való indulásról lemondás
Aránytalan alkalmassági feltételek és igazolásokra vonatkozó követelmények
A pályázat kiírásokkal kapcsolatos hiányos ismeretek, nehézségek az információszerzésben
A szerződések nagyságából adódó problémák