EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A Policy Agenda és az Ipsos kutatása szerint a legnagyobb, 58 százalékos arányban a közép-magyarországi kis- és középvállalati vezetői tartanak a pénzügyi nehézségektől, legkevésbé pedig a közép-dunántúliak és a nyugat-dunántúliak. Az átlagosnál jóval optimistábbak a 100-149 alkalmazottal működő cégek vezetői, akiknek csak háromtizede tart a pénzügyi nehézségektől.
A kutatás szerint a nehézségeknek két elsődleges oka van, a kereslethiány és a megrendelők, partnerek finanszírozási gondjai. Mindkét okot a pénzügyi nehézségektől tartó vállalatvezetők körülbelül egy-egy harmada említett. A pénzügyi nehézségektől tartó vállalatvezetők 12 százaléka említette a magas költségeket, az energiaárakat, míg 7 százalékuk általában a gazdasági helyzet, a gazdasági válság pénzügyi következményeitől tart. Az érintettek 6 százaléka számít a kiszámíthatatlan gazdasági környezet negatív hatásaira.
A felmérésből az is kiderül, hogy a vállalatok viszonylag felkészültnek tűnnek a pénzügyi problémákra. Amennyiben fél éven belül tőkehiánnyal kellene szembenézniük, mind tudná, mit kellene tennie, és több mint felük két lehetséges, kiemelt stratégiát is alkalmazna. A legtöbb vállalatvezető, 46 százalékuk a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg minden harmadik megkérdezett hitelt venne fel pénzintézetétől. A vállalkozások többsége bízik számlavezető bankjában: ha bajba kerülnének, szerintük hitelt is kapnának tőlük.
A kutatás szerint a vállalatok meglévő fő, azaz számlavezető banki kapcsolatának megítélése összességében, bár nem teljesen, pozitív. A válaszadók jelentős többsége, 72 százaléka úgy véli, cégének nincs is szüksége szélesebb körű és mélyebb segítségre bankjától. Az összességében inkább pozitív értékeléseket az is alátámasztja, hogy csak a vállalatok 17 százaléka gondolkodik azon, hogy más számlavezető bankot választ. Arról, hogy az adott cégek milyen további segítséget várnak a pénzintézettől, a vezetők leggyakrabban a hitelekről szóló információkat és a partnerkapcsolatok javítását említették. Az érintettek legnagyobb, 28 százalékos csoportja kedvezőbb vagy nagyobb hitelt várna bankjától. Minden negyedik válaszadó pedig több és hatékonyabb kommunikációt, például gyorsabb ügyintézést kért.
A kutatás kitért a szektor reklámtevékenységére is. A kkv-k héttizede a következő fél évben nem tervez változást reklámtevékenységének volumenében az előző fél évhez képest, igaz közülük 20 százalék azért nem, mert nincs reklámtevékenysége és nem is tervez ilyet. A várható változás összességében mégis a bővülés irányába mutat, mivel több vállalatvezető látja úgy, hogy bővül vállalata reklámaktivitása, mint amennyien csökkenést várnak.
A kutatás szerint a kkv-szektor elsősorban internetes hirdetésekkel és direkt marketinggel tervezi eljuttatni üzeneteit potenciális vásárlóihoz, ügyfeleihez. Előbbi módszert a válaszadók 44 százaléka jelölte meg, utóbbit 42 százaléka. A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérést reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítették.
