szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hazai mikro és kisvállalkozóknak (kkv), de még sok közepesnek is érzékeny pontja a hitelhez jutás. Így volt ez a nemzetközi válság kirobbanása előtt is, azóta pedig csak romlott a helyzet. Már a bankokra kivetett különadó áldatlan hatása is kézzelfoghatóvá vált: tovább zsugorodott a banki finanszírozási hajlandóság. A pozitív változást a nemzetközi konjunktúra és a központi intézkedések hozhatják meg, a hazai kkv-szektor felkarolása ugyanis kiemelt helyen szerepel a kormány ígéretei között.

„Már érezteti negatív hatását a bankadó a mikro- és kisvállalkozások hitelezése terén; a hitelezési affinitás csökken, a pénzintézetek jobban megnézik, kik lesznek az adósaik” – fejtette ki a minap Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Duna Televízió egyik reggeli műsorában. – „A bankoknak kevesebb likvid forrásuk van, jobban vigyáznak, jobban megnézik, ki lesz az adósuk, s ez a gyakorlat a gazdaság szempontjából nem szerencsés.” A vállalkozó úgy véli, a piaci szereplők számára a legrosszabb a bizonytalanság; a pénzügyi szektornak és a vállalkozóknak is biztosan tudniuk kellene, mikor vezeti ki a kormány a különadókat. 

Szűkülő vállalkozói hitelállomány. A kisebb cégek az állami programoktól várhatnak segítséget
Stiller Ákos

Nem vitás, hogy válsághelyzetben a bankadó bevezetése teljesen indokolt, ám ennek gyakorlata és mértéke Európa-szerte más- és más. A hazai verzió pedig több szempontból még az általánosnak tekinthető nemzetközi gyakorlattól is eltér. Mértéke különbözik a többi országban alkalmazottétól (európai viszonylatban relatíve magas, ha nem a legmagasabb), s az adófajtából várt bevételi előirányzatot is sajátos módon, a költségvetési hiány alapján állapították meg. A honi bankadó révén befolyó pénzek továbbá, eltérően az uniós gyakorlattól, nem speciális banki alapokba kerülnek céltartalékolásra, hanem azokat közvetlenül a költségvetés használja fel. Az, hogy éppen a bankszektort sarcolják meg kiemelten a tagállamok, fakadhat a pénzügyi, majd gazdasági válság természetéből is, amelyet a globális bankrendszer hitelezési gyakorlata idézett elő. Vagyis felfogható úgy is, hogy viseljék azok a plusz terheket, akik "az egész válságot okozták”.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentése a pénzügyi stabilitásról egyértelműen leszögezi: a jelentős részben a különadó miatt gyengülő bankszektori tőkehelyzet következtében máris tovább szigorodtak a hitelezés feltételei. A jegybank korábbi várakozásainktól eltérően mind a vállalati, mind pedig a háztartási szegmensben számottevően visszaesett a hitelezés. A bankoknak oly mértékben csökkent a kockázati toleranciája, hogy kialakítottak egy sajátos gyakorlatot, amit az MNB-nél „hiteladagolás”-ként  emlegetnek. Ezzel különösen a mikro, kis- és közepes vállalatok sorsa lett mostoha - ismeri el a központi bank -,, számukra ugyanis nem áll rendelkezésre alternatív finanszírozási forrás, belső források hiányában jelentősen ráutaltak a hazai pénzügyi intézmények forgóeszköz-finanszírozására. Meglehet, a kockázat csökkentésében rövid távon segíthetnek az állami garanciaprogramok, hosszabb távon pedig a kamattámogatásos konstrukciók javíthatnak a helyzeten. Ez utóbbi azonban csak akkor jelenthet segítséget a finanszírozás költségének csökkentésében, ha a hitelt a bank már megítélte a vállalkozónak.

Állami mankó a kkv-szektornak

Az elmúlt év harmadik negyedétől az államilag támogatott hitelprogram két új elemmel gazdagodott. A meglévő folyószámlahitel-program (Széchenyi-kártya) kiegészült egy forgóeszköz-finanszírozási és egy beruházási hitelprogrammal is, mindkettő állami kamattámogatással és garanciavállalással (a Garantiqa Zrt. részvételével). Míg a kamattámogatás a keresleti oldal hitelfelvételét ösztönzi, addig a garanciavállalás a bankok hitelezési hajlandóságát javítja. Jelenleg a kkv hitelállomány több mint 20 százaléka mögött a Garantiqa kezessége, illetve az állam viszont garanciája áll, ám az erre fordítható költségvetési pénzek meglehetősen szűkösek.

Nem kecsegtet rózsás kilátásokkal a hitelezés fellendülését illetően a jegybank azon előrejelzése sem, amely – miközben megállapítja, hogy a honi bankrendszer rövid távú likviditási helyzete stabil – hosszú távon a kockázatok jelentős növekedésével számol. Meg kell hagyni, csekély vigaszként a jelentésben az is szerepel, hogy várhatóan tovább lassul a banki hitelportfólió minőségének romlása, s ezzel mérséklődhet a kockázati költségek szintje.

A vállalkozói kör hitelállományának csökkenése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint már a tavalyi utolsó és az idei első két hónap viszonylatában tetten érhető. Míg 2010 novemberében a részvénytársasági formában működő hitelintézetek teljes nettó vállalkozói hitelállománya még megközelítette a 6150 milliárd forintot, addig ugyanez a tétel decemberben már csak 6008, 2011. januárban 5864, februárban pedig alig valamivel több mint 5800 milliárd forintra rúgott. (A gazdasági növekedés megindulása ellenére 2010-ben a vállalkozói hitelek állománya tovább mérséklődött, a csökkenés mértéke megközelítette a 6 százalékot.)

A hazai bankrendszer vállalati hitelállományának jelentős csökkenése a mértékét tekintve a balti országokéval mutat hasonlóságot. A hitelezés fellendülése már 2010 első-második negyedévétől számos régiós országban megkezdődött. A Magyarországinál nagyobb mértékben csak Lettországban és Litvániában épült le a bankszektor vállalkozókat finanszírozó aktivitása.

A jegybanki jelentés szerint a rövid lejáratú források visszaesése hitelkínálati korlátokra utal. A belföldi hitelek állományváltozása jellemzően a devizahiteleket érintette, míg a csökkenés kétharmad része a hosszú lejáratú hitelekhez kapcsolódott. A hosszú lejáratú hitelek visszaesését döntően a vállalatok csökkenő beruházási aktivitása magyarázza. Ugyanakkor meglepő, hogy a rövid lejáratú hitelek állománya is zsugorodik. Ezen hitelek jellemzően forgóeszközöket finanszíroznak és a termelési ciklusokat szorosabban követik. A rövid lejáratú hitelek visszaesése tehát hitelkínálati korlátok jelenlétére utal.

A vállalati hitelezés fellendülése, a korábbi várakozásokkal szemben, minden bizonnyal tovább késik. Az MNB azzal kalkulál, hogy a vállalati hitelállomány 2011 végétől, míg  a lakossági csak 2012-től indul növekedésnek.  A szűkülő hitelkínálat emeli annak a kockázatát, hogy a különadó miatt a korábbi évekhez viszonyítva jelentős jövedelem visszaesést elszenvedő bankrendszer csak részben lesz képes kielégíteni a növekvő hitelkeresletet. Így a pénzügyi-finanszírozó szektor nem tudja majd hatékonyan támogatni a gazdasági növekedést. Vagyis növekszik a „hitel nélküli gazdasági fellendülés” valószínűsége.

Mindez cseppet sem kecsegtető jövőkép a hiteléhes kkv-szektor számára, amelynek finanszírozásában, banki aktivitás híján, így nagyobb szerep jut az állami hitel- és garanciaprogramoknak.  Az Orbán-kormány egyébként többször deklarálta már, hogy kiemelt figyelmet kíván fordítani a hazai mikro-, kis és közepes vállalkozások fejlesztésére.

 

 

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!