Mégsem annyira rosszak a most elfogadott munkaügyi szabályok
Az első hírekkel szemben a Parlament által július 4-én elfogadott munkaügyi salátatörvény közel sem minden szabálya tartalmaz a munkavállalók számára hátrányos elemeket. Így például a szabadságolás és a próbaidő tekintetében – a dolgozók szempontjából - nem a legrosszabb verziók kerültek a törvénybe, viszont a rugalmasabb szabályok a befektetők számára vonzóbbá tehetik az országot.
Bizonyos félelmekkel ellentétben nem kizárólag a munkaadók érdekeit veszi figyelembe az átdolgozott Munka Törvénykönyve és a többi – összesen 21 – módosított jogszabály. Bár a törvényhozók igyekeztek rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacot, számos korlát – amely a munkavállalók szempontjából előnyösnek tekinthető – megmarad, ami jogalkotási, illetve politikai kompromisszumnak tekinthető.
A munkaügyi törvénycsomagot az Országgyűlés hétfőn éjjel fogadta el, másnap reggel pedig már a németországi központú ügyvédi cég budapesti irodája, a Noerr és Társai Iroda munkajogcsoportjának vezetője, Czeglédy Edina elemezte a legfontosabb változásokat.
A tervezettnél szűkebb körben érvényesül a hathónapos próbaidő
Az egyik legnagyobb vitát kavaró változás a próbaidő maximális hosszának meghosszabbítása volt a törvénycsomagban. Czeglédy szerint itt végül kompromisszumos megoldás született, az eredetileg elterjedt verziókkal szemben végül nem válik mindenki számára általánossá a hathónapos próbaidő.
Czeglédy felhívta a figyelmet, hogy a korábbi és a jelenlegi jogszabályok szerint is a próbaidő egyébként harminc nap lenne, de az ettől való eltérés maximuma volt eddig 3 hónap. (A gyakorlatban persze a munkaadók – tehetjük hozzá – a felső határt tekintették általánosnak, és rendszerint 3 hónapos próbaidőt szabtak az új munkatársaknak.)
Most viszont a hathónapos próbaidő ott léphet érvénybe, ahol van kollektív szerződés. Mindez azt jelenti, hogy olyan iparágakban, ahol a szakszervezetek amúgy is erősebbek, és kiharcolták a kollektív szerződést, ott lehetőség van ennek a rugalmasabb eszköznek a bevezetésére. Czeglédy egyébként érthetőnek tartja munkaadói oldalról ezt az új szabályt: számos iparágban, főleg azokban, ahol ciklikus a termelés, három hónap alatt sokszor ki sem derül, hogy egy dolgozó alkalmas-e a feladata ellátásra.
Túlóra-szabályozás: a „csúsztatott munkaidő-keret”
Szintén a rugalmasabb munkaerőpiac megteremtése, a befektetők számára kedvezőbb környezet kialakítása volt a fő indoka a túlórák és szabadságok újraszabályozásának. Ezek a most véglegesített szabályok a válság elején léptek átmenetileg hatályba, de úgy tűnik, a törvényhozókat meggyőzte a hatékonyságuk.
Czeglédy egy elméleti konstrukciót ismertetett ennek kapcsán, az úgynevezett „csúsztatott munkaidőkeretről”. Igaz, a szakember hangsúlyozta, hogy a most emlegetett szabályozás valójában nem a klasszikus, jogi értelemben vett munkaidőkeretnek felel meg, ám mivel köznyelvbe már így ment át, ő is így említi a konstrukciót. Elméleti egyébként a Noerr ügyvédjének feltételezése azért is, mert a gyakorlatban tudjuk, hogy a munkaadók, ha lehetőséget kapnak a munkaidő csökkentésére, és a kiesett idő későbbi, „csúsztatott” ledolgoztatására, általában igyekeznek a rövidebb munkaidő után kevesebbet fizetni.
Heti 36 és 44 óra között ingadozva
Bár a valóságtól Czeglédy sem akart elrugaszkodni, elméleti konstrukciója ettől függetlenül életképes lehet, hiszen a rugalmas munkaidővel a cégek nem elsősorban a bérköltségeken spórolhatnak, hanem például az üzemek, gépek kihasználtságán tudnak javítani. És még ha a csökkentett munkaidő alatt ugyanazt a bért fizetik, akkor is megérheti nekik bérgazdálkodás szempontjából ez a megoldás, hiszen a felfutás idején nem kell jóval magasabb túlóradíjakat adni a munkatársaiknak – tette hozzá a jogi szakértő.
Czeglédy szerint például előfordulhat, hogy egy munkaadó a dolgozóit átmenetileg – a megrendelések csökkenése miatt – 36 órás munkahéten dolgoztatja (elméletileg ugyanannyiért, mint egy negyvenórás héten), később viszont, amikor a megrendelései felfutnak, akkor 44 órás munkahetet is előírhat a munkavállalóknak. Mindehhez az ügyvéd szerint a folyamat elején két megállapodást kell kötnie a munkaadónak a munkavállalókkal: az egyik szerződés a rövidített munkaidős periódusra, a másik viszont a hosszabbított munkarendre lesz érvényes. (A 36 és a 44 óra nem véletlenül szerepelt heti munkaidőként a példában, ezeken az időhatárokon belül ugyanis a jogszabályok megengedik a változatlan összegű teljes munkabér kifizetését.) A munkaidő mértékét egyébként legfeljebb egy évre lehet felemelni, amit a rövidített munkaidő megszűnését követő harmadik hónap első napján meg kell kezdeni – hangsúlyozta a szakértő.
Változik a szabadságolás néhány szabálya is
A szabadságolásnál sem következett be a legrosszabb, amitől a szakszervezetek tartottak: vagyis nem csökkent le a munkavállalók szabadideje. Változások azért itt is akadnak. Így például "kivételesen fontos gazdasági érdek", illetve a "munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok" esetén (például: baleset, elemi kár, súlyos csapás) az évi rendes szabadság kettőnél több részletben történő kiadására is lesz lehetőség a jövőben. Legalább 14 napot azonban ekkor is egybefüggően kell kiadni, jóllehet, a felek a munkaszerződésben ettől eltérhetnek.
A munkavállalók egyébként kérhetik, hogy szabadságukat kettőnél több részletben adják ki. Így Czeglédy szerint, ha valakinek húsz nap szabadsága van, és abból 14-et kivett már egyben, akkor ő maga kérheti akár az egy-egy napos szabadságokat is. A munkaadó viszont nem hivatkozhat a szabadság "elaprózásakor" például a szezonális megrendelések visszaesésére, és hasonló, gazdaságilag természetesnek tekinthető folyamatokra.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kereszténydemokrata képviselő érvelése a vasárnapi zárva tartás mellett
Felelőtlenség a munkahelyek tömeges megszűnésével riogatni a kereskedelmi dolgozókat, akiket sok munkaadó a törvényben megengedettnél hosszabb ideig dolgoztat – fejtette ki a hvg.hu-nak Stágel Bence, a KDNP országgyűlési képviselője. Szerinte a családi együttlét fontosabb, mint hogy az emberek vasárnap is vásároljanak.
A VDSZ is demonstrál a kormány ellen
M?ájus 30-án a Parlament előtt tüntet a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete az egyeztetés nélküli kormányzati lépések miatt.
Az ASZSZ tiltakozik az MT módosítása ellen, sztrájkok lesznek
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint egyértelműen a munkáltatóknak kedvez, s a munkavállalók kiszolgáltatottságát növeli a kormány által június 3-án a parlament elé terjesztett törvénycsomag, amely a Munka Törvénykönyvét is módosítaná, ezért a szakszervezet határozottan elutasítja és tiltakozik ellene.
Alternatív érdekegyeztetésbe kezd az MSZP
Alternatív egyeztetésbe kezd az érdekvédelmi szervezetekkel a nyugdíjakról, továbbá a munka törvénykönyve, illetve az önkormányzati törvény várható megváltoztatásáról az MSZP - jelentette be Mesterházy Attila szombaton Egerben.
Könnyebb lesz az elbocsátás – mit kockáztat a kormány?
A kormány belefogott az ország társadalmi átalakításának meglehetősen nehéz programjába. Várható, hogy ez további komoly társadalmi feszültségekkel fog járni. Az egyik ilyen terület a munka világa: a közszférában a kormány következetesen törekszik a dolgozók elbocsátásának megkönnyítésére, és most már a magánszektor van soron – állapítja meg Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A VDSZ is elmegy a szakszervezeti tüntetésre
A VDSZ ezt az alkalmat ragadja meg arra, hogy felhívja Európa figyelmét a magyarországi szakszervezeti problémákra, és arra, hogy "a kormány semmibe veszi a szociális partnereket, és rendre visszaveri egyeztetési kísérleteiket".
Megszavazták az akár 6 hónapos próbaidőt, jön a "két részletes" szabadság
Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton is megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. A Ház a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 296 igen szavazattal, 45 ellenében hagyta jóvá.
Megint nincs egyezség a kormány és a szakszervezetek között
A Munka Törvénykönyve módosításáról, a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjról, illetve az országos érdekegyeztetési rendszer átalakításáról egyeztetett öt szakszervezet és a kormány delegációja hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztériumban.
Nem lesz kevesebb a munkavállalóknak járó szabadság
A Munka törvénykönyve (Mt.) készülő módosítása keretében nem változik a munkavállalóknak járó szabadság mértéke, és alapesetben továbbra is napi 8, illetve heti negyven óra marad a munkaidő - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az MTI-nek.
A LIGA akár általános sztrájkot is indíthat
Gaskó István úgy tudja, készül a háttérben a Munka törvénykönyvének teljes átalakítása is, ami a jelek szerint szintén a munkavállalók nélkül fog megtörténni. Ha így lesz, akkor nem figyelmeztető, hanem általános sztrájkot indít a LIGA Szakszervezet.
A nyugdíjról is kikéri ma a szakszervezetek véleményét a kormány
Ma reggel 8 órakor megkezdődött a kormány és öt szakszervezet között az egyeztetés a Munka törvénykönyve módosításáról, illetve a nyugdíjrendszer, valamint a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj, illetve az országos érdekegyeztetési rendszer átalakításáról.
