- A pályázati felhívást minden olyan kis-, és középvállalatnak címezték, ami úgy érzi: az utóbbi két évben végrehajtott olyan innovatív fejlesztéseket vagy hatékonyságjavító intézkedéseket, ami jó példával szolgálhat akár az egész szektor számára. Az InnoMax Díjat odaítélő zsűrinek három éve a tagja. Mi változott meg ennyi idő alatt?

- Az Invitel szemszögéből nézve az egész kezdeményezés nyilvánvalóan egy igen érdekes nyitás volt. De mostanra már az is nyilvánvaló, hogy legalább ennyire eredményes is tud lenni, hiszen felkarol, megismertet a szakmai közönséggel konstruktív, innovatív fiatalembereket és vállalatokat. Úgy gondolom, hogy ma már egy olyasfajta szolgáltató, mint az Invitel, nem is szabad, hogy efféle kezdeményezésektől távol maradjon. Az InnoMax annyival jár előrébb, hogy ennek már hagyománya van, és persze egyre nagyobb súlya is. Az értéke - függetlenül a díjazástól – és a szakmai elismertsége is a sokszorosára nőtt, és a jó pályázatoknak, és a győzteseknek olyanfajta hírverést tud generálni, ami mindenki számára sokkal messzebbre mutat, mint csupán az elismerés, a díjazás.

 

Abból a szempontból azonban egyáltalán nem általános ez a koncepció, hogy a pályázat kiírója akkor is konzekvensen kitart a meghirdetett célok mellett, amikor a hazai vállalkozások az elmúlt években valójában nem tudtak kitörni abból a mókuskerékből, amibe a globális gazdasági helyzet hatásai mellett egy sor lokális probléma miatt is kerültek. Az InnoMax ezzel együtt is egyre komolyabban veendő szakmai megmérettetéssé, és nem csupán innovációs kalanddá vált, amiről csak az elismeréssel lehet beszélni.

- Mi az oka, hogy miközben azt évek óta állami és szakmai szervezetek is elmondják, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb motorjaként kellene a kkv szektorra tekinteni, aminek a fejlődését, sikereit katalizálni kellene, aközben ez generálisan eddig még soha, senkinek nem sikerül?

- Ez nem feltétlen Magyarország specifikus probléma, mert a kkv-k direkt támogatását általában az Európai Unióban nem sikerült megoldani. A nagyszámok törvénye alapján, illetve: mert a kkv-k számszerűen a cégek legalább 97 százalékát jelentik, az mindig benne van a pakliban, hogy a nagyobb cégeket az államoknak könnyebb és látszólag eredményesebb is támogatni, mint a kicsiket.

Nálunk - ahol alázattal viseltetünk a vállalkozások visszajelzéseivel és problémáival kapcsolatban - azt látjuk, hogy valójában olyan sincs, hogy kkv-szektor. Mi úgy látjuk, helyette vannak a mikrovállalkozások, a kicsik, a közepesen kicsik, és a közepes vállalkozások. És ezeket mind külön kell kezelni, mert nagyon mások a tipikus problémáik, mások a hozzá alkalmazható eszközrendszerek, de mások a problémafelvetések és ugyancsak különbözők a megoldási javaslatok is.

A KA-VOSZ-nál úgy látjuk, hogy az is komoly probléma, hogy nincs egy egységesen a kkv szektorra ráhúzható javaslatcsomag, megoldási képlet, ezért a kérdés eredményes kezelése is sokkal finomabb megoldásokat kívánna.  Annak kezelése az egyetlen közös pont, hogy a szektor leginkább a piac hiányától szenved. Ezért kell most az államnak a piaci folyamatokat egyfajta pozícióba állítania, és igenis bele kell interveniálni annak érdekében, hogy magyarországi vállalkozási szektor helyzetbe kerülhessen. És ez nem egy vágy, hanem ez kényszer. Nem lehet megtenni, hogy 1 millió vállalkozás, melyben a lakosság 30 százaléka érintett, ne kapjon meg mindent, amit az EU-keretek között egy állam tehet.

- A KA-VOSZ miért vállal szerepet az InnoMaxban?

- A céljaival abszolút egyetértünk. Azért is vállalom a zsűrizést, mert azt gondolom, hogy amit az Invitel felvállal, az ma egy nagyon fehér holló. Akkor is, ha az nem titkok, hogy ebben érdekeltsége is van, mert az ügyfélköre egy részének, a vállalkozások számára így egy megbízható, támogató, felkaroló rendszer képét mutathatja.  Amikor tavaly beérkeztek a pályázatok, az volt a megdöbbentő, hogy micsoda erő és eltökéltség köszön vissza egy-egy ügyesen átgondolt újításban, innovációban, elképzelésben. Az InnoMax nélkül ez nem biztos, hogy látszódna. Szerintem ezt kiaknázni már közös felelősségünk.

*

A 2011. évi Invitel InnoMax Díjra is három kategóriában lehet nevezni: I. kategória: 5-19 fős vállalatok, II. kategória: 20-69 fős vállalatok, III. kategória: 70- 250 fős vállalatok.

A pályázatok értékelésére 2012 márciusában kerül sor, a nyertesekről a zsűrielnök Zsembery György mellett a Dely Tamásból (HVG Kiadó Zrt.), Krisán Lászlóból (KA-VOSZ Zrt.), Orosz Györgyiből (Sanoma) és Sugár Mihályból (BellResearch) álló Invitel InnoMax zsűrije dönt.

A HVG Kiadó Zrt. a pályázat és az InnoMax verseny hivatalos médiapartnere.