Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Bár Magyarországon az egyébként meghatározó kkv szektor már felfedezte az internet kínálta gazdasági lehetőségeket, a világháló kínálta előnyök nyújtott előnyök kiaknázásában még bőven van tartalék, ezért többet kellene invesztálniuk a webes technológiákba – derül ki a McKinsey & Co. 2012-es “Online and upcoming: The Internet's impact on aspiring countries” című tanulmányából. A Budapest Bank egy felmérése szerint a megkérdezett fogyasztók 90 százaléka vásárolt már online, ugyanakkor a kereskedőknek csupán 13 százaléka rendelkezik webshoppal.
Az e-kereskedelem fejlődésének egyik legfőbb gátja például az online fizetés lehetőségének hiánya, ezért a kkv-kat bátorítani kellene, hogy elkezdjenek aktívan jelen lenni a világhálón, illetve hogy elfogadják az online tranzakciókat. Azok a kkv-k, amelyek saját bevallásuk szerint összkiadásuk több mint 30 százalékát fordítják internettechnológiai eszközökre, 16,7 százalékkal növelték bevételüket. Összehasonlításképpen, amelyek 10 százaléknál kevesebbet fordítottak erre, mindössze 2,1 százalékos növekedést értek el.
A kkv-k internetre lépését az is alátámasztja, sőt sürgeti, hogy az internetezők 88 százaléka vásárlás előtt az interneten tájékozódik, eközben a kisvállalkozásoknak kevesebb, mint a fele rendelkezik honlappal, 47 százalékuk pedig egyáltalán nem költ online vagy offline hirdetésre. Ez a tendencia jelentősen csökkentheti eredményességüket.
Az interneten értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben megközelítette a 100 milliárd forintot, 2010-ben pedig a 133 milliárdot, amely a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát teszi ki. A webshoppal rendelkező kisvállalkozások fele állítja, hogy forgalma növekedett ennek az eszköznek a hatására, átlagosan 26 százalékkal. A cégek jelentős részének sikerült üzemeltetési költségeit is csökkenteni a webáruház révén, átlagosan 24 százalékkal.
