2012. március. 19. 11:58 Vállalkozás

Egyet fizet, de mennyit kap?

Sajátos áremelési gyakorlat terjedt el a gyártók körében: nem a termék nominális ellenértéket növelik, hanem a változatlan árért adott termék mennyiségét zsugorítják. Így lett az öt dekás élesztő 4,2 dekagramm, százas papírzsebkendő 90-es, 95-ös. Abban, hogy ez ellen évek óta senki sem tiltakozik, a fogyasztónak is benne van a kezük. A Pénzcentrum.hu termékzsugorító körképe.

Az elmúlt években több termék is"összement", azaz csomagolás kevesebb árut tartalmaz, miközben egy fillérrel sem mérséklődött az értük az áruházakban elkért összeg. A "százas" papírzsebkendő igazából már csak "kilencvenes", a cigarettásdobozban az régóta megszokott 20 helyett csak 19 szál van – írja a Pénzcentrum.hu. A korábban kétdecis tejfölös pohárból is eltűnt fél deci körüli mennyiség. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt.

hvg.hu archív

A kiszerelésben észlelhető változásoknak több oka is van - mondja a portálnak Bodrogai Ferenc, a Forest-Papír Kft. ügyvezetője. Az egyik, hogy az európai papírgyárak jóval több papírárut lennének képesek legyártani, mint amennyi elfogy a boltokban. Mindeközben a gazdasági válság miatt az ilyen termékek iránti kereslet is csökken. A másik ok, hogy a kiskereskedelmi láncok csak minimális mértékben engednek árat emelni a beszállítóiknak, még akkor is, ha költségeik növekedése ennél többet indokolna. A cég indulásakor – 18 évvel ezelőtt – egy egyrétegű 8 tekercses WC-papír ára 118,7 forint volt és ezért a termékért nagyjából most is ugyanennyit fizetnek az üzletláncok - hoz egy példát Bodrogai.

Rossz hír a fogyasztók számára, hogy az áruféleségek lekicsinyítése nem feltétlenül szabálytalan. Törvények határozzák meg, hogy egy gyártó mekkora hibahatárral dolgozhat. Erre amiatt van szükség, mert a gyártást, csomagolást végző gépek is tévedhetnek, a technológiai hibáról pedig a vállalkozás nem tehet. Ám ha egy cég tudatosan arra játszik, hogy ezt a kiskaput kihasználja, az jogszerű ugyan, de egyátalán nem etikus.

Amennyiben a gyártó az adott termékek csomagolásán minden előírt információt feltüntet, az adatok pedig megfelelnek a valóságnak, akkor az adott vállalkozás jogszerűen jár el - reagált a jelenségre Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője. Furcsa, de a vásárlók mintha elfogadnák ezt a helyzetet. Erre utal, hogy a fogyasztók tömegesen nem tettek bejelentést az összemenő termékek miatt.

A fogyasztók is okolhatók a papírgyártók megváltozott magatartásáért. A Forest-Papír Kft. például néhány éve nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy egy árban és minőségben egyaránt vonzó toalettpapírt vezessen be a piacra, ám a fogyasztókat nem érdekelte a jobb minőség. Egyszerűen nem számoltak utána, így nem jöttek rá arra, hogy jobban járnának, ha azt vásárolnák. Az emberek döntő többsége pontosan tudja, mennyit hajlandó fizetni mondjuk egy joghurtért. Ha a költségek növekedése miatt a termék e lélektani szint fölé megy, akkor egyszerűen nem veszi meg azt a terméket - magyarázza Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke.

Tény, hogy a kereskedelem rákényszerül árai kordában tartására, mert a vásárlók nem térnek be az üzletbe, ha ott túlságosan drága termékeket lehet kapni - nyilatkozta a portálnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte ezzel együtt sem jó döntés áralku helyett rontani a minőségen vagy éppen kevesebb árut tenni a csomagolásba, mert az visszaüthet a beszállító forgalmára.

A különböző napicikkek mértének csökkenése elsősorban tehát annak köszönhető, hogy a magyar fogyasztóknak alapvetően nincs pénzük. Ezért aztán kétszer is meggondolják, azt a keveset hol költik el. Mivel a legtöbb árut a multinacionális kiskereskedelmi láncok boltjaiban kapják a pénzükért, elsősorban oda járnak bevásárolni. Az átlagfogyasztó nem is tudja, hogy ezzel a lépésével öngólt lő.

További részletekről itt olvashat.