Valamelyest nőtt ugyan a tranzakciók mérete a közép-kelet-európai térség vállalatfelvásárlási és fúziós (M&A) piacán, de befektetői aktivitás jellemzően továbbra is a 10 millió euró alatti tranzakciós méretben tapasztalható, s jelentősebb változásra idén még nem lehet számítani. A régión belüli kép nem egységes, a cseh és a lengyel piacon jóval aktívabbak a külföldi befektetők, mint Magyarországon.  „A sikeres magyarországi tranzakciók inkább annak köszönhetőek, hogy a hazai befektetők vásárolnak külföldi cégtulajdonosoktól.” – jellemezte a piacot Herczku György, a KBC Securities corporate finance üzletágának vezetője.

A vállalatfelvásárlási piac motorjának a kelet-európai régióban a bankeladások számítanak, amelynek hátterében elsősorban a banki tőkehelyzet stabilizálásának a szándéka áll. Magyarországon emellett a távközlési szektorban folytatódik a konszolidáció, amelyet főként az indokol, hogy az organikus növekedés hiányában elsősorban akvizícióval lehet növekedni és mérethatékonyságot elérni.

„A távközlési szektor mellett a kiskereskedelemre is jellemzőek a konszolidációs célú vállalateladások és -felvásárlások, de ezekben az ügyletekben az új szabályozásnak és a válságadók által generált likviditási problémáknak is szerepük van” – tette hozzá Herczku György. Az átlagosnál élénkebb üzleti érdeklődés övezi az egészségügyi és biotech iparágakat is, amit a tanácsadók elsősorban az uniós Jeremie alapok tevékenységével magyaráznak. Abban, hogy a befektetői kereslet elsősorban a kis és közepes méretű cégekre irányul, szerepet játszik az is, hogy a vásárlásokhoz nehezebb banki finanszírozást szervezni, a felvásárló leginkább csak a saját forrásaira támaszkodhat.

„A klasszikus ipari termelő cégek körében elsősorban az exportorientált cégek válhatnak felvásárlási célponttá, mivel esetükben a cég teljesítménye nem a hazai konjunktúrától, belső kereslettől, hanem a külföldi gazdasági környezettől függ” – mondta a KBC Securities szakértője.