Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Ez a Policy Agenda kutatóintézet legújabb, mintegy 700 cégvezető körében végzett reprezentatív kutatásából derül ki, amelynek eredményeit az MTI-nek is eljuttatta.
A felmérés eredményei szerint a magyar kkv-k mintegy 13 százaléka gondolja, hogy az új Munka törvénykönyvének köszönhetően csökkennek vállalkozása költségei, de közülük is csak 2 százalék számol jelentős mértékű költségcsökkenéssel. Ezzel szemben a költségek növekedését valószínűsíti a vállalkozások 22 százaléka, és közülük 10 százalék jelentős költségnövekedéstől tart.
A kutatóintézet szerint ez azért érdekes, mert az Mt. több elemében is (például a bérpótlék rendszerének átalakítása miatt) lehetővé teszi, hogy bérköltségeiket csökkenthessék a cégek. Természetesen ebben a tekintetben meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege. Mivel a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent, addig ez más ágazatban nem jelent igazi változást - fűzik hozzá.
A foglalkoztatotti létszámot illetően sem vár változást az új Munka törvénykönyvének bevezetésétől a kkv-vezetők többsége: 82 százalékuk szerint a törvény nem befolyásolja a cégüknél foglalkoztatottak létszámát. Ugyanakkor 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az új Mt. hatására cégénél csökkenni fog a foglalkoztatottak száma, míg ellenkező irányú hatást, azaz a foglalkoztatottak számának várható növekedését mindössze 2 százalékuk feltételezi.
Saját ágazatuk tekintetében egyértelműen pesszimisták a cégvezetők - derül ki a felmérésből. 51 százalékuk ugyanis arra számít, hogy a következő fél évben cége ágazatában nem változik a munkahelyek száma és emellett négytizedük az álláshelyek számának csökkenését prognosztizálja. Optimista véleményt mindössze 9 százalékuk fogalmazott meg, ők arra számítanak, hogy a következő félév során ágazatuk több munkavállalót tud majd foglalkoztatni.
A Policy Agenda szerint a kkv-k körében nincs "hurrá hangulat" az új jogszabályi környezet miatt, sőt inkább pesszimizmusról lehet beszélni. A kutatóintézet kiemeli: évtizedek óta szakmai konszenzus van abban, hogy stabil hazai kkv szektor nélkül nem lehet olyan gazdaságot építeni, amely képes a nemzetközi környezet nehézségeitől némileg függetlenül fejlődni. Ebből a szempont kulcskérdés a gazdaságpolitikában, hogy mennyire tudja az állam támogatni működésüket, könnyíteni adminisztratív helyzetükön.
Az Európai Unió által alkalmazott besorolási rendszer szerint kis- és középvállalkozásnak azok a 10 és 250 közötti munkavállalót foglalkoztató cégek minősülnek, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy a mérlegfőösszeg a 43 millió eurót. A definíció szerint Magyarországon tehát a kis- és középvállalkozási kör mintegy 31 ezer céget jelent jelenleg, amely a magyar foglalkoztatotti létszámnak 36,1 százalékának ad munkát és a magyar bruttó hazai termék (GDP) 36,5 százalékát állítja elő - áll a közleményben.
