Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Finoman szólva sem volt sikeres éve 2011 a magyar focinak Muszbek Mihály sportközgazdász szerint. „Sajnos megfordult a jó irány, mert az NB I.-es klubok bevételei a 2011-es naptári év alatt az előző évhez képest 11 százalékkal csökkentek, miközben a kiadásaik 18 százalékkal emelkedtek. Összességében így a liga tavaly közel kétmilliárd forint veszteséget termelt, miközben a vagyonuk 6,1 milliárd forintról 5,3-ra csökkent" - mondta Muszbek. Eközben a világ labdarúgása tavaly tízszázalékos növekedést könyvelhetett el.
A hazai futballakadémiák tíz év alatt a töredékét sem hozták vissza annak az összegnek, mint amennyit a tulajdonosaik beléjük fektettek – derül ki a közgazdász által idén másodszor összeállított Sportgazdasági Nagyító című tanulmányából. Jelenleg egy játékosra évente átlagban egymillió forintot költenek az akadémiák, így egy felnőtt kezdőjátékos kinevelése 300-400 millió forintba kerül. „Ennyiért Angliában, vagy Belgiumban is nevelnek labdarúgót" – jelentette ki Muszbek.
Az utánpótlás-nevelés szempontjából a Honvédé a legjobb mutató, majd az MTK, a Videoton, a Haladás és a Vasas következik a sorban. A Győrt és a Ferencvárost a középmezőnybe sorolta, ugyanakkor az Újpestnél, Zalaegerszegen és Debrecenben véleménye szerint szomorú a jövőkép.
A Sportgazdasági Nagyító szerint csak öt olyan csapat van – a Paks, a Haladás, a Kaposvár, a Pápa és a Siófok – az NB I.-ben, amelyik 2010-ben és 2011-ban is nyereséges tudott lenni. „Nem lehet véletlen, hogy ezek mind kiscsapatok, ahol fegyelmezetten gazdálkodnak a klubvezetők". Ezzel szemben a tavalyi év során a legnagyobb veszteségét az Újpest könyvelte el, utána a Győr, a Kecskemét, a Debrecen és a Ferencváros jön.
Muszbek szerint a magyar labdarúgás jelenlegi tulajdonosi szerkezete egészségtelen, mert minden öt forintból egyet a tulajdonos tesz bele, nem pedig üzleti tevékenységből termelődik ki.
