„Lehetek én haladó, de nem megyek vele sokra”

„Lehetek én haladó, de nem megyek vele sokra”

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Közösségi dolgozóhely és munkaügyi programok segítik a pécsi startup vállalkozásokat, a Pécsi Tudományegyetem pedig egymilliárdos beruházásból létrehozott kutatóközpont révén törekszik az egyetemi kutatások és a tudásalapú ipar helyi összehozására. Bár nagy a nyüzsgés, a kritikus tömeg, avagy szökési sebesség egyelőre gyűlik a feltörekvő pécsi cégek körében.

Huszadik születésnapján, 2012-ben arra is gondolt a Sziget Fesztivál, hogy azok is a koncertek részesei lehessenek, akik nem tudtak személyesen megjelenni a Hajógyári-szigeten. A három színpadról 15 HD-kamera segítségével adott élő YouTube-közvetítést négymillióan követték világszerte, a technikai bázist pedig egy pécsi kisvállalkozás, az ERLA Sound&Light Bt. biztosította, amelynek tulajdonos-vezetője, Urbán Ernő egyben a fő-gyártásvezetői feladatokat is ellátta.

A kreatív ipar égető fontosságú Pécsnek, ahol a hagyományos ipar lényegében megszűnt az elmúlt évtizedben. Az utolsó helyi sikersztori ezen a téren az élelmiszeriparban utazó MIZO volt, amely 2005-ben fejezte be a pécsi termelést, miután a csődbe ment céget felvásároló Csányi Sándor megszüntette a pécsi telephelyet, a gazdasági válság az egyik egykori legnagyobb pécsi munkáltató, az Elcoteq végét hozta el, több ezer munkanélkülit szabadítva a városra, most pedig a finn multi helyére betelepült Jabil kapcsán keringenek hírek kirúgásokról. A kétségkívül meglévő kreativitás és a startup cégek támogatására kidolgozott intézményrendszer azonban nem sokat ér befektetők hiányában.

A fő tevékenységként színpadtechnikával foglalkozó ERLA a „majd az Ernő megoldja” szállóige nyomán jött létre 2000-ben, az elmúlt évtizedben pedig olyan országosan is ismert helyi könnyűzenei fesztiválok technikai kivitelezőjeként szerzett presztízst a szakmában, mint a Fishing on Orfű, a Pécsi Egyetemi Napok, avagy a Rockmaraton. Az óriási piaci potenciállal rendelkező online közvetítési technológia a kitörési pontot jelentheti az egyszemélyes vállalkozásként indult cégnek, ám ehhez magasabb szintre való lépésre lenne szükség.

Kamarai támogtás

Az ERLA egyike volt azoknak a cégeknek, amelyek április elején létszámfejlesztési támogatást nyertek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara helyi kreatív ipart ösztönző pályázatán. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával és a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ (KIKK) Egyesülettel közösen kidolgozott pályázatot a hetekben újabb követi, a már működő vállalkozások után a vállalkozni vágyók támogatását célozva üzleti alapismeretek átadásával és mentori rendszer kialakítása révén.

Növekedési fájdalmak

A legnagyobb nehézséget most a profi üzletemberré válás és az itthoni piaci anomáliák okozzák a műszaki megoldóember Urbán Ernő részére, aki tisztában van vele, hogy cége jelenlegi formájában elérte az üvegplafont. "A továbblépéshez komoly beruházás kell, no és menedzserszemlélet" – mondja Urbán, aki a saját bőrén érzi a váltás és a gazdasági menedzsment szükségét.

A cég műszaki eszközparkjának több tízmillió forintos fejlesztéséhez tőke kell, amit a cégnek ki is kellene tudnia termelnie, hiszen az ERLA idei naptárja már jó előre megtelt megrendelésekkel, ám az egyre nagyobb arányban állami és önkormányzati intézmények által "elhagyott" kintlevőségek között nehéz lavírozni.

Az online közvetítési technológia Urbán szerint is óriási lehetőségekkel rendelkezik, ám Magyarországon egyelőre az árérzékenység felülír minden egyéb megfontolást: a megrendelőket nem érdeklik az olyan „apróságok”, mint a közvetítés garantált folyamatossága, avagy a jó minőséghez elengedhetetlenül szükséges óriási sávszélesség biztosítása. „Lehetek én haladó, de nem megyek vele sokra” – összegez az ERLA vezetője, aki partnereivel együtt elsősorban a külföldi megrendelésekben bízik, de ezek aktív keresését megnehezítik az itthoni nehézségek.

Bányászat helyett kulturális kohó

A pécsi „neonomádok” közösségi dolgozóhelyet is kaptak a közelmúltban a belváros szélén a KOHO Pécs, azaz Coworking House Pécs révén, ahol az asztalon, széken, internetkapcsolaton felül tárgyaló, projektor, nyomtató/fax és kávé, tea, ásványvíz segíti a XXI. századi munkavégzést – egy hónapra 24 ezer forintért vackolhat be ide, aki saját asztalra vágyik.

©

Az online és mobiltechnológiával foglalkozó kis pécsi vállalkozások közösen dolgoznak versenyképességük növelésén. A pécs.web meetup ötletét egy fiatal fejlesztő, Fincza András vetette fel egy évvel ezelőtt, budapesti tapasztalatait importálva: nagyon hiányzott neki egy olyan szakmai közösség, ahol a kurrens technológiákról lehet véleményt cserélni. Az ötletnek a helyi fejlesztők örültek, a titkaikat féltő cégek először kevésbé, ám végül őket is sikerült meggyőzni. A pécsi meetup-közösség már 110 tagot számlál, a találkozók pedig rendre telt ház előtt futnak. A konkrét eredmények sem maradtak el, Fincza szerint a tapasztalatcsere hatására változtattak több esetben is egyes cégek fejlesztési stratégiáikon, illetve találtak munkaerőre. A meetup nyomán indult útjára egy egyetemi kezdeményezés, a PTECodingDojo, amely a kurrens programozási paradigmákba avatja be a helyi fejlesztőket.

Bár maguk a meetupok sikertörténetek mondhatóak, az áttörés még várat magára. A négy ehhez szükséges dologból – szaktudás, kreativitás, befektető és szerencse – Fincza szerint az első kettő megvan a pécsi fejlesztői szcénában, ám az országos szinten is egyre inkább leszakadó régióban igen nehéz befektetőre találni, több kis cégnek pedig le is kellett húznia a rolót. Olyan ígéretes projektek azért akadnak, mint a Webstar-csoport mobiljátékpiacot célzó Sprinkfield-projektje, ami kifejezetten jó kritikákat kapott a szakmédiától és a felhasználóktól.

Kiaknázzák a válság lehetőségeit

©

Néhány cég számára azonban a gazdasági válság lehetőséget is jelent, ez a helyzet például a pécsi biotechnológiai vállalkozásokkal, amelyek a startup szintből kinőve sikeresen vetették meg lábukat a külföldi piacokon. Ez a piac persze markánsan eltér az informatikaitól: a növekedés többnyire sokkal kevésbé drasztikus, ellenben kiszámíthatóbb és stabilabb. A helyi tudásbázis azonban itt is kiemelkedő fontosságú, ezt pedig a Pécsi Tudományegyetem biztosítja, bár az ernyőszervezetként funkcionáló Biotechnológiai Innovációs Bázis Kft. ügyvezetője, Szekeres György szerint az ebben rejlő potenciált a mai napig nem sikerült teljesen kihasználni.

A biotechnológiai vállalkozások mindenesetre a pécsi orvoskar, illetve még korábban a Pécsi Orvostudományi Egyetem köpönyegéből bújtak elő, maga Szekeres is itt dolgozott, mielőtt vállalkozásra adta volna a fejét. A 2007-ben létrehozott Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszterhez tartozó cégek elsősorban az orvosi biotechnológia kevésbé meghatározó, ám dinamikusan növekedő részén, az úgynevezett in vitro diagnosztika területén tevékenykednek, amelyben a genetikai forradalomnak köszönhetően egyre nagyobb a személyre szabott gyógyászat jelentősége.

Szekeres saját cége, a Hispopatológia Kft. elsősorban a külföldi piacra fejleszt és gyárt diagnosztikai eljárásokat és műszereket, bár ebben kényszer is akad: a magyar egészségügyben összesen 15 százalék a hazai beszállítók részesedése. Szekeres amondó, hogy bár nagyon szépen hangzik, hogy a hazai vállalkozások az export irányába orientálódjanak, ennek előfeltétele a stabil magyarországi piaci helyzet lenne.

Egyelőre várat magára a helyi Szilícium-völgy

Az addig külön tevékenykedő kis biotech vállalkozásokból létrehozott klaszter ezzel együtt is szép sikereket ért el, a kezdeti 600 millió körüli éves árbevételt mára három milliárd forintra növelték. Ebben Szekeres szerint nem elhanyagolható tényező volt a világgazdasági válság, amely az alacsonyabb költségekkel dolgozó magyar cégeknek kedvezett, és a klaszter tagjai komoly előretörést értek el például az Egyesült Királyságban.

A siker fokmérőjét ezen a területen a szakfolyóiratokban megjelenő utalások jelentik, amelyeknek messze nem csak presztízsértékük van: amennyiben egy mérvadó tanulmányban megjelenik, hogy az adott vizsgálatot egy bizonyos cég által kifejlesztett módszerrel, illetve műszerrel végezték el, úgy az az eladásokat is nagyban megdobhatja. A Hispopatológia céget nemrég egy egyesült államokbeli és egy brazil tudományos közleményben említették. A klaszter tagjai által létrehozott Biotechnológiai Innovációs Bázis Kft. az eddig elért sikerekre alapozva közös exportügyintézést és marketinget kínál majd a tagok részére.

A tudásalapú iparban dolgozó cégek természetes szövetségese a régióban a Pécsi Tudományegyetem, amely többek között Innovációs Napok révén népszerűsíti az itt folyó kutatásokat, ám Szekeres szerint a jó személyes kapcsolatok ellenére is rengeteg teendő van ezen a téren. „Az együtt mozdulás nem megy még” – fogalmaz az ügyvezető, aki úgy látja, hogy a viszony jóval inkább esetleges, mintsem szerves az egyetem és a cégek között, többször előbb keresik meg más felsőoktatási intézményekből, mint a pécsiből.

Ezen segítene a többmilliárdos uniós támogatásból tavaly felépült Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK), amelynek egyik fő célja épp az egyetemi kutatói potenciál gazdasági kihasználása és üzleti partnerek bevonása. Jelenleg még elsősorban a kapcsolatfelvétel zajlik a helyi és távolabbi cégekkel, amit Szekeres is érdeklődve figyel az SZKK által nyújtott kutatói-fejlesztői infrastruktúra és humánerőforrás miatt, ám mint mondja, a PTE mentalitása még nem ért el oda, hogy a Stanfordi Egyetem mintájára letegye egy helyi Szilicium-völgy alapjait.