Az ipari fogyasztóknak jelentős – akár 10-30 százalékos – áramár-megtakarítási lehetőséget is biztosíthatna a közvetlen villamosenergia-értékesítés lehetőségének megteremtése, vallják a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szakértői. A hőt és villamos energiát azonos tüzelőanyag bázison előállító erőművek (ez a kapacsolt energiatermelés) szakmai szervezete több szakértői javaslatot is kidolgozott a kérdés rendezésére, az ezzel kapcsolatos egyeztetések azonban lassan már egy éve elakadtak. Pedig a lehetőség megteremtése sok vállalatnak, közintézménynek és a kapcsolt erőművek üzemeltetőinek is előnyös lenne, szellemiségében a sokszor példaként emlegetett német stadtwerke modellt követi.

A szakmai szervezet három konstrukciót vizsgált meg a közvetlen villamosenergia-értékesítés lehetőségének támogatására. Ezek lényegében két alapelv köré épülnek: jogszabályilag lehetővé kellene tenni, hogy a fogyasztók és a termelők közvetlenül, magánvezetéken csatlakozhassanak egymáshoz, illetve ahol ez nem gazdaságos ott a rendszerhasználati díjakban kellene elismerni, hogy a kicsi távolságokon gyakorlatilag nincs hálózati veszteség az áram szállítása során.

Mindkét esetben jelentősen mérséklődhetnek az ellátott fogyasztók terhei. „A közvetlen kapcsolat kiépítésének lehetősége akár 25-30 százalékkal is csökkentheti a végső áramárat, hiszen a rendszerhasználati díjak ez esetben kiesnek a kosárból, de a minimális szállítási veszteség elismerése az árakban is jelentős, akár 10-15 százalékos ármérséklést jelenthetne” – mutat rá Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.

„A szakmai szervezet által végzett számítások alapján ez még akkor is igaz, ha magának a terméknek ára esetleg valamivel drágább a kapcsolt technológia sajátosságai okán. Jelenleg a villamos energiát 13-15 forint között tudják értékesíteni kilowattóránként a termelők, holott az előállítás önköltsége a magas gázárak miatt 22-24 forint között mozog. „A közvetlen értékesítés egyéb árelőnyei mellett ez az ár még mindig versenyképes lenne, hiszen a teljes áramköltségek jelenleg 25-31 forint között mozognak kilowattóránként a vállalkozások számára. Számos kapcsolt termelő számára viszont a túlélést biztosíthatja ez a plusz 3-7 forint” – emeli ki a konstrukció előnyeit az elnök. Ez egy minden résztvevő számára előnyös megoldás lenne, teszi hozzá.”

A közvetlen értékesítési lehetőség megteremtése ráadásul a szektor elé számtalanszor példaként állított, a lokális lehetőségek kiaknázására épülő stadtwerke-modell felé is egy nagy előrelépés lenne. „Az MKET által vázolt konstrukció nem csak az ipari fogyasztók esetében, de a közintézmények kapcsán is működőképes. Számos távhőre termelő gázmotor is profitálhatna belőle, éppen úgy, mint az ezek közelében lévő közintézmények” – hangsúlyozza Rudolf Viktor.

A konstrukció elterjedését egyelőre a hatályos jogszabályi környezet lehetetleníti el. Jelenleg a termelő és a fogyasztó között közvetlen vezeték létesítését nem teszi lehetővé a szabályozás, kivéve akkor, ha a termelőegység és a fogyasztási hely egyazon tulajdonosi körhöz tartozik. Ráadásul ebben az esetben a jogszabályok megtiltják, hogy az ilyen közvetlen vezetéken ellátott fogyasztó a közcélú hálózatról is vételezzen, így az ellátásbiztonság miatt extra kapacitásokat kénytelen kiépíteni az adott szervezet, ami alapvetően nonszensz elvárás.

Az MKET javaslata szerint a legfontosabb az lenne, ha az adott fogyasztó a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról is egyaránt vételezhetne áramot. Ez esetben a megtakarítást az jelenti, hogy a közvetlen vezetékről vételezett villamos energia esetében a fogyasztónak nem kell megfizetnie a rendszerhasználati díjakat.

Alternatív megoldásként az MKET szakértői szerint járható út lehetne, ha a közcélú hálózaton kis távolságra továbbított villamos energia esetében a szabályozói környezet elismerné a kis szállítási távolságokból fakadó minimális hálózati veszteséget, és ezt a közelben lévő termelőtől vásárolt árammennyiség esetében csak csökkentett mértékben kellene megfizetnie a vállalkozásoknak.