Mária Terézia 1773. augusztus 23-án látta el kézjegyével a Pozsonyban felállított zálogház privilegiális levelét (alapító okiratát), amely az alábbi célt fogalmazta meg. "Kormányzásunk kezdete óta semmit sem mulasztottunk el megcselekedni mindabból, amit jónak láttunk azon célból, hogy az különösen kedvelt királyságunk jólétét emelje, vagy részletesebben: elhárítani mindazt, ami ennek polgárai boldogságának útját állhatná."

Az elmúlt közel két és fél évszázad történelmi viharait átvészelve a BÁV számos költözésen, tevékenységi és szerkezeti átalakuláson, más cégekkel való összevonáson és szétváláson, hálózatbővítésen és szűkítésen ment keresztül. Jelenleg az ország legnagyobb, csaknem száz fiókból álló záloghitelezési hálózatával rendelkezik.

Az idők folyamán az eredeti záloghitelezési profil új tevékenységi körökkel egészült ki. A kor igényeihez igazodva a 20. század elején alakította ki egyik legfontosabb üzletágát, a műkereskedelmet. Tevékenységével a cég közlése szerint hozzájárultak a nemzeti örökség megőrzéséhez, a műgyűjtemények gazdagodásához, fontos szerepet játszottak a hazai művészi értékek, műtárgyak közvetítésében, mentésében. A rendszerváltást követően, az egyre nagyobb számban megjelenő versenytársak ellenére, mindmáig a műtárgy- és ékszerpiac legmeghatározóbb szereplője.

 A BÁV a kereskedelem mellett szakemberképzéssel is foglalkozik, évtizedek óta oktatja az ékszer,- műtárgy,- festmény,- és bútor-szőnyeg becsüsöket az ágazat egésze számára. A BÁV a jövőben tovább kívánja erősíteni piaci pozícióit, bővíteni hálózatát nem csupán hazánkban, hanem a szomszédos országokban is. Ennek alapja a cég vezetése szerint a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, a megbízható szakmai háttér, a kiszámítható és hiteles üzletpolitika, az ügyfelek és partnerek elvárásainak való megfelelés.