Történelmi fordulópont történt a magyar cégek számában mivel 2013. július elsejéhez képest több mint kétezerrel kevesebb cég működött  2013. október 1-jén. A jelenlegi több mint 560 ezres cégszám még így is több mint ötezerrel magasabb, mint egy évvel korábban – derül ki a Bisnode döntéstámogató üzleti információszolgáltató elemzéséből. A korábbi Bisnode elemzésekben már előrevetített trend beigazolódni látszik, miszerint az évek óta jellemző cégszám növekedés megállt. Egy év alatt kevesebb, mint 1 százalékkal nőtt a vállalkozások száma. A kft. alapításhoz szükséges 3 millió forintos tőke ismételt bevezetése biztosan további cégszám csökkenést fog eredményezni, ráadásul az adótartozásokat maguk után hagyó cégvezetők sem alapíthatnak új céget a szabályozás szerint. Ezek következtében egyre kevesebb vállalkozással kell számolni majd, ami nem feltétlenül probléma.

A ténylegesen társas vállalkozásként működő, hitelezhető cégek köre ma Magyarországon 100 ezer alatt van, a többi cég vagy kényszerből jött létre, vagy projektre alakult, vagy nincs alkalmazottja, vagy nem sikerült olyan tevékenységet folytatnia, amiből fenntartható méretet és árbevételt képes elérni, és akkor még nem is beszéltünk a különböző gazdasági trükkök miatt létrehozott vállalkozásokról – mondta Keleti József a Bisnode Csoport Country Managere. Az idei harmadik negyedévben közel 7500 új vállalkozás alakult, ami 3 százalékkal több, mint 2012 azonos időszakában. A kiskereskedelemben, a kommunális szolgáltatás terén és a szolgáltató szektorban jóval az átlag fölött nőtt a cégek száma, viszont néhány iparág már erőteljes csökkenésnek indult. A papíriparban, a bútorgyártás terén, a textiliparban lényegesen kevesebb vállalkozás működik most, mint 2012 harmadik negyedévében.

A működő vállalkozások száma a legtöbb megyében éves viszonylatban még nőtt, de vannak kivételek, így például Komárom-Esztergom megyében már több mint 2,5 százalékkal csökkent a működő cégek száma. Ezen kívül Baranya, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében működött kevesebb vállalkozás a tavalyi év harmadik negyedév végi számaihoz képest. A legnagyobb, 2,5 százalékot meghaladó cégszám növekedést Csongrád megye könyvelhette el.

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon 28,5 nap volt 2013 harmadik negyedévében, ami valamivel kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, akkor ugyanis 31 nap volt a jellemző.  Vannak azonban olyan szektorok, ahol a határidő jóval meghaladja az átlagot. A papíriparban, az építőiparban és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén 40 nap körüli vagy negyven napot meghaladó határidő a jellemző. Viszont 2012 harmadik negyedéhez képest ezekben a szektorokban is csökkent az átlagos fizetési határidő. Feltehetőleg a határidők csökkenésére az új törvényi szabályozásnak is hatása volt, mivel már megfelelő indoklás hiányában megtámadható a 30, indokolt esetben a 60 napnál nagyobb fizetési határidő.

A harmadik negyedévben a fizetési késedelmek is 23 napra csökkentek, míg 2012 harmadik negyedében 27 napos késés volt átlagosan jellemző. A 23 nap azonban még így is meglehetősen magas, mivel átlagosan így is 51,5 napig tart, míg egy cég hozzájut a pénzéhez, amennyiben megrendelője késik a fizetéssel.

Magas számlafizetési késedelmekkel kell számolni az oktatás, a humán-egészségügy, az információ és kommunikáció, a pénzügyi szolgáltatás és az ingatlanügyletek területén. Az építőiparra korábban jellemző magas fizetési késedelem jelentősen csökkent 2013 harmadik negyedévére 2012 azonos időszakához képest, valamint a gazdasági helyzet által erősen érintett gépjármű kereskedelem is jobb eredményeket produkált, és 21 napos átlagos késedelmét 17 napra mérsékelte.

A fizetésképtelenségi eljárások (felszámolások és csődök) száma jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, ami azonban sajnos nem egyértelműen utal a cégek fizetőképességének javulására, mivel a 2012 márciusától bevezetett új eljárás, az úgynevezett kényszertörlési eljárás erőteljesen árnyalja a képet. Kényszertörlést abban az esetben alkalmaz a NAV, ha az adott vállalkozás például nem adta le beszámolóját, vagy akár nem találhatók meg a bejelentett székhelyükön. A céget akkor is törlik a cégjegyzékből, ha úgy ítélik meg, hogy a cég fennálló vagyona még a felszámolás költségeit sem fedezik.  Ebből az következik, hogy a  kényszertörölt vállalkozások tartozásokat is maguk után hagyhatnak, és gyorsan eltűnhetnek a „süllyesztőben”. Ilyenkor ugyanúgy fizetésképtelenséggel kell számolnunk. A kényszertörlési eljárások száma jelentősen megugrott az elmúlt időszakban. Míg 2012 harmadik negyedévében „csupán” 2200 ilyen eljárást kezdeményeztek, addig 2013 júliusától szeptemberig több mint 7500-at.

A felszámolási eljárás egy részét tehát átvette a kényszertörlési eljárás. Ráadásul egyre több kényszertörlés fordul át felszámolásba, de ennek mértéke nem kiugró, ugyanis aránya jóval a kényszertörlések számának 10 százaléka alatt marad. Amennyiben egy cégnél azt látja, hogy nem adta le éves beszámolóját, mindenképpen résen kell lennie, mert egyre gyakoribb, hogy a NAV gyorsan törli őket. Egy ilyen törölt cég az eddigieknél gyorsabban eltűnhet a piacról, így még a felszámolási eljárásokhoz képest is nehezebb lehet a tartozás behajtása.

A vizsgált időszakban több mint 2700 felszámolási eljárást regisztráltak, ami fele annyi, mint 2012 azonos időszakában. A végelszámolások száma is hasonlóan alakult, mivel a jelenlegi 2100 körüli szintén a fele az egy évvel korábbi adathoz képest. Érdemes megvizsgálni az egyes eljárások összesített alakulását. Amennyiben a 2012 harmadik negyedévére jellemző összes eljárást összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt negyedévben közel azonos mennyiségű eljárás indult, mint egy évvel korábban. A növekvő kényszertörlések mellett jól látszik, hogy a felszámolások és végelszámolások száma folyamatosan csökken.

Az építőipar jelenlegi 4,47 százalékos bedőlési indexével a legkockázatosabb szektor, ami az elmúlt években is  hasonlóan alakult.  A szálláshely szolgáltatás az elmúlt negyedévekben rendszeresen, a gépjármű kereskedelem pár negyedéves szünet után ismét szerepel már egy ideje a kockázatos szektorok között, ami most sincs másképpen.