1. Milyen személyiségjegyei vannak a sikeres vállalkozóknak?

a. szakmai, vezetési, irányítási ismeretek
b. tapasztalat
c. jó gyakorlati érzék
d. önállóság és fejlődő készség
e. kíváncsiság és fogékonyság az új iránt
f. állandó tanulás
g. állhatatosság, kitartó szívósság
h. kreativitás és intuitív készség
i. kommunikációs készség, jó partnerkapcsolat építés
j. modern korszemlélet
k. tekintély, személyiség varázsa
l. kockázatvállalási hajlandóság
Forrás: J. Stephens, 2010.

2. Mitől lesz életképes egy vállalkozás?

a. piacképes ötlet
b. kreatív munka
c. ésszerű tőkeszerkezet
d. kiváló emberi erőforrás
e. tudatos üzletpolitika és eszközgazdálkodás
f. racionális méret és felépítés
g. hosszabbtávú kitekintés
Forrás: J. Stephens, 2010.

3. Melyek egy új vállalkozás indítását motiváló tényezők?

a. rossz munkahelyi légkör, elviselhetetlen főnök
b. költözés, nyugdíjazás, elbocsátás
c. környezeti hatás (család, tanár, munkatárs)
d. üzleti iskola, inkubátor ház, vállalkozói szervezetek, vállalkozásfejlesztési alapítványok
e. új termék, új piaci lehetőségek
f. állami pályázatok (pl. kábel tv, szabványos irányítási rendszerek, ingatlan értékelés)

4. Melyek a kiemelkedően sikeres, hazai mikro vállalkozások ismérvei?

1. Globális piacra termelnek / szolgáltatnak
2. Innovatív fejlesztéseik vannak
3. Gyors növekedésre képesek (létszám, árbevétel)

5. Mi jellemzi a hazai mikro vállalkozások munkahelyi szervezetét?

Szervezeti felépítésük nem strukturált. Általában lapos a szervezet, egy vezetői szint van, a vezetők egyben tulajdonosok, akik közvetlenül irányítanak, egyéni és közvetlen vezetési stílusban. A szervezeti kultúra is általában a tulajdonostól függ. A cégen belül megjelenik a csapatszellem. A tervezés minimális. A legfőbb „humánerő probléma” a személyi ellentét a tulajdonos és az alkalmazottak között. Forrás: Bokor Attila – Szőts-Kováts Klaudia – Csillag Sára – Bácsi Katalin – Szilas Roland (2007): Emberi Erőforrás Menedzsment, Aula Kiadó, Budapest.

6. Mik a legnagyobb szervezeti problémák egy hazai mikro vállalkozás esetében?

A SWOT-analízis alapján a következők:

a. Erősségek (Strengts):
i. hatékony csapatok
ii. szakmailag többnyire jó munkaerő
iii. növekedés saját forrásból, alacsony eladósodottság
iv. tapasztalt munkaerő
v. bejáratott toborzási csatornák
vi. fix munkahely
vii. kiépült ügyfélkör
viii. megfelelő székhely, infrastruktúra, és munkakörülmények a munkavállalók érdekében
ix. rugalmas létszámgazdálkodás, lapos szervezet
x.  „face-to-face” kapcsolat, nincs elidegenedés, (mint a nagy cégeknél).

b. Gyengeségek (Weaknesses):
i. egy lábon állás
ii. nem feltétlenül elkötelezett dolgozók
iii. gyenge középvezetés
iv. megoldatlan humán problémák
v. hiányzó ismeretek a HR területen
vi. képzés-fejlesztés erősítendő
vii. nyelvet beszélő szakemberhiány
viii. HR dokumentumok hiányosságai: nem egyértelmű felelősségviszonyok
ix. döntéshozatali autonómia
x. többnyire ISO minősítés hiánya
xi. elenyésző karrierterv és perspektíva

c. Lehetőségek (Opportunities)
i. HR feladat: középvezetői funkció a cégvezető tehermentesítésére
ii. HR outsourcing
iii. A belső konfliktusok megszüntetése, kezelése a HR funkciók alkalmazásának segítségével
iv. képzés-fejlesztés irányába mozdulás
v. Teljesítményértékelés, belső kommunikáció erősítése
vi. ISO minősítés megszerzése
vii. üzletbővítés megfelelő létszámgazdálkodással
viii. újfajta dolgozói és vezetői szemléletre való igény megteremtése és megtartása

d. Veszélyek (Threats)
i. munkaerő-piaci kínálat hiánya (szakmunkás)
ii. változás esetén ellenállás megjelenése
iii. iparági problémák: beszűkülés, korlátozott lehetőségek
iv. alulmotivált alkalmazottak
v. nem megfelelő toborzásból további költségek erednek
vi. kevésbé elkötelezett munkaerő.  Forrás: Bokor Attila(2007): Emberi Erőforrás Menedzsment, Aula Kiadó, Budapest.

7. Mik az előnyei és hátrányai egy mikro vállalkozásnak a munkavállalók szerint? 

Egy felmérés szerint a kisvállalkozásokban végzett munka kevésbé produktív, a munkavállalók rosszabbul fizetettek és kevésbé szervezettek, mint a nagyvállalatoknál. Előnynek értékelték a munkavállalók a jó munkahelyi légkört, a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt, illetve a rugalmas munkaidő-beosztást. Forrás: 2010 Innovation Scoreboard, European Comission.

8. A hazai munkavállalók miért hagynak ott egy vállalkozást? 

Egy munkahelyi elégedettséget vizsgáló felmérés szerint, ha egy magyar munkahelyet vált, akkor lényegében a főnökét hagyja ott. A magyar munkavállalók a rossz főnök után a jobb fizetés és karrier lehetőséget, illetve a több képzést jelölték meg a munkahelyváltás fő okaként. Forrás: Kelly Global Workforce Index (KGWI), 2012.

9. Kell-e a cégemnek, mikro vállalkozásomnak egyáltalán HR osztály?

A szakirodalom megosztott ebben a kérdésben. A. Coleman (2001) tanulmánya szerint bármely szervezetben 50 fő alatt nem kell HR, mert az túl költséges, illetve „az internet minden HR kérdésben segítséget nyújt”. Mások úgy vélik: a belsőleg fejlesztett munkatársak jobban formálhatók, és valóban elkötelezettebbekké válnak.

10. Miről (kellene) szól(nia) a humánerőforrás(nak) egy mikro vállalat esetében?

Az ideális humán erőforrás tervezés az alábbiakra terjed ki:

a. munkavállalók kihasználtsági terve: pl. ki milyen arányban, melyik megrendelő projektjén dolgozik.
b. képzési terv (pl. új üzletág, új technológiai megoldás esetén)
c. fejlesztési terv (pl. a lemaradó munkatársak számára, munkaerő-piac kínálati hiány esetén
d. teljesítményértékelés alapjaira vonatkozó terv: milyen elemeket, értékelő képzését felülvizsgálati pontot, munkavállalók tájékoztatását, és esetleg kompenzáció-változtatást tartalmazzon
e. kompenzációs terv: a pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatásokról, amely például a cafeteria rendszer bevezetésekor hasznos
f. kommunikációs terv, ami főleg a változásokról szól. Forrás: Bokor Attila – Szőts-Kováts Klaudia – Csillag Sára – Bácsi Katalin – Szilas Roland (2007): Emberi Erőforrás Menedzsment, Aula Kiadó, Budapest.

11. Megéri-e képeznem a munkavállalóimat?

Igen. Egy kellőképpen kitanult és felkészült alkalmazott mindenképpen növeli a vállalatod hatékonyságát és versenyképességét!

12. A mikro és kisvállalkozások közül hánynak van saját honlapja?

Magyarországon a mikro- és kisvállalkozásoknak kevesebb, mint fele rendelkezik saját honlappal. Nagyobb probléma, hogy az interneten eddig jelen nem lévők 63%-a még soha nem is gondolkodott el vállalkozásának virtuális megjelenítésén. A honlappal rendelkezők majdnem fele egyáltalán nem hirdeti tevékenységét, 11%-uk pedig csak offline reklámozási megoldásokat választ. Forrás: Budapest Bank – Neten a cégem, 2012.

13. A mikro vállalkozások hány százaléka rendelkezik internet-előfizetéssel?

Internet hozzáféréssel a magyarországi mikro vállalatok összesen 85 százaléka rendelkezik legalább egy telephelyén. Míg a nagyvállalatok internet ellátottsága egy évtizede teljesnek tekinthető, és 2010 óta a kkv-k körében is a 100 százalékhoz közelít a penetráció, az 1-9 fős cégek lassacskán zárkóznak fel a nagyobb szervezetek szintjéhez. Érdekesség, hogy a mikro vállalatok közül minden hatodik még ma sem használ semmilyen - akár vezetékes, akár mobil - internet-hozzáférést működése támogatására. Bell Research, 2013.

14. A mikro vállalkozások hány százaléka használ mobiltelefont?

A hazai mikro vállalkozások 93 százalékánál használnak mobiltelefont. A "közvetlen", azaz az adott cég nevén lévő mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezők száma mintegy 187 ezerre tehető, ami közel háromnegyedes (72 százalékos) arányt jelent. Forrás: Bell Research 2012. 

15. Hogyan szereznek információt az emberek az alábbiakról?

Forrás: devai.hu

16. A hírnév mennyire járul hozzá egy mikro vállalkozás sikeréhez? 

Hazai cégvezetők szerint több mint 50% a hírnév hozzájárulása a vállalati értékhez. Forrás: Weber Shandwick, 2010.

17. Mekkora a mikro vállalkozások súlya a foglalkoztatottságban? 

A működő vállalkozások ezer lakosra vetített száma alapján 66 százalékot az 1–9 fősek foglalkoztatnak.

18. Mi a legnehezebb feladata egy mikrovállalkozás cégvezetőjének, ha a vállalkozása gyorsan nőni kezd? 

Tapasztalatok szerint a tulajdonosi és menedzsment szemlélet kettéválasztása. A cégvezetők egy személyben mindennel foglalkoznak. Ha gyorsan nő a cégük, legnehezebb feladatnak a megfelelő céges struktúra, menedzsment, döntési jogkörök kiépítését jelölték meg.

19. Mire költik a magyarok a jövedelmüket? 

Egy piackutatás szerint, a megélhetési költségeinek fedezése után szabadon elkölthető pénzéből vagy egy részéből a magyar megkérdezettek legnagyobb hányada, 26 százaléka hiteleket vagy kölcsönöket törleszt. Félretesz 20%, lakását újítja fel vagy berendezi 19%, új ruházati cikket vesz 18 százalék. Utána következik az otthonon kívüli szórakozás 14, új műszaki cikk vásárlása 12 százalékos említéssel, valamint üdülés 11 százalékkal. Befektetési vagy részvényalapra a válaszadók 3 százaléka fordít pénzéből, és ugyanakkora aránya nyugdíjalapra. Forrás: Nielsen, 2013.

20. Hogyan válasszak üzleti partnert? 

Az Enterpreneur magazin szerint ezeket a kérdéseket érdemes feltenned magadnak az üzleti partner kiválasztása előtt:

a. Mire van szükségem tőle, miben más, mint én?
b. Milyen az anyagi helyzete? Ennek utánanézhetsz a cégadatbázisokban.
c. Mennyi időt akar a potenciális partner foglalkozni a közös biznisszel?
d. Majdnem ugyanannyira elkötelezett-e a vállalkozás iránt, mint én?
e. Van-e valami a magánéletében, ami miatt a cég csupán másodlagos helyet foglal el az életében? Ez különösen közös indulás előtt kardinális kérdés: a gyermekvárás, a szülők napi gondozása sajnos nem tesz jót az üzletnek. Erről nagyon őszintén kell beszélni.
f. Hogyan kezeli a kemény helyzeteket?
g. Milyen kérdéseket tesz fel nekem? Akárcsak egy jó alkalmazottnál, a kemény kérdések igazi érdeklődést és szakértelmet tükröznek.
h. Mindenről igazat mond?
i. Hajlandó mindent írásba foglalni? Sajnos a gentleman’s agreement nem elég ilyen fontos kérdésben. Bár az is igaz, hogy minden szerződés annyit ér, amennyire a partnerek komolyan gondolják.
j. Nem mindig jó ötlet a partner? Tényleg szükség van bevonására?
k. Mi történik, ha nem működik? A kiszállási stratégiát is nyíltan kell megvitatni.