Meghalt a feketemunkás, mert nem hívtak mentőt hozzá

A feketemunkának esett áldozatul az a férfi, aki Ausztriában munkavégzés közben leesett a létráról. Magyar foglalkoztatója ahelyett, hogy azonnali orvosi segítséget kért volna, a furgonjával nyolcvan kilométert autózva egy magyarországi kórházba szállította a dolgozót, aki műtét közben meghalt. A 4 méter magasról lezuhanó szobafestő nem volt bejelentve, és érvényes biztosítással sem rendelkezett, ezért munkáltatója mindenféle orvosi ellátás igénybevétele nélkül furgonjával szállította haza a 80 kilométerre lévő Szombathelyre - írja az Adózóna.hu.

Az eset jól példázza, hogy a feketefoglalkoztatás nem csupán az adóhatóság és a munkaügyi felügyelet megtévesztése miatt, de a biztosítási jogviszony hiánya miatt is veszélyes. Külföldön ráadásul még nagyobb a kockázat, a jogsértést elkövető munkáltató több millió forint összegű pénzbírságra és büntetőjogi feljelentésre számíthat.

Az esetek többségében maga a munkavállaló sincs tisztában azzal, hogy a hatóságok felé nincs bejelentve, aki pedig erről tudomással bír, nem sok mindent tud tenni, ha szüksége van a munkára. A tragikusan elhunyt szobafestő napi 6 000 forintért dolgozott. A tapasztalat azt mutatja, hogy a munkavállalók nincsenek tisztában azzal, hogy ha kiderül, zsebbe kapják a pénzt, nemcsak a munkáltatójuk, hanem ők is jelentős bírságra számíthatnak.

A hasonló esetekben a szerencsétlenül járt munkavállaló hozzátartozója – sikeres bizonyítás esetén – sérelemdíj iránti igényt is érvényesíthet a vállalkozóval szemben. A munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezései szerint az eltartott hozzátartozó olyan összegű kártérítést is igényelhet, amely szükségletének sérelem előtti színvonalát biztosítja.

Az adóellenőrzést az alkalmazott is megszívhatja

Hazai gyakorlat – elsősorban a kereskedelem, a vendéglátás vagy az építőipar szegmenseire jellemzően – amikor a munkáltató a munkabért vagy annak egy részét borítékban, a járulékok levonása, adók befizetése nélkül készpénzben adja át a munkavállaló számára. Ezzel csökkenti az adóbevételt, miközben magának szép summát tud megspórolni.

A munkavállaló kénytelen elfogadni ezt a helyzetet, ha tisztességes bérért kíván dolgozni, azonban ha fény derül rá, mindkét félnek van veszítenivalója. A munkavállalóknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy a Büntető törvénykönyv alapján mindkét fél, vagyis a kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozó is felelősségre vonható. A munkáltatón – egy büntetőeljárás kezdeményezése mellett – az adóhatóság behajthatja a be nem fizetett járulékokat, ezek kamatait és bírságot is kiszabhat, a munkavállalót pedig kötelezheti az elévülési időn belül (5 év) a be nem fizetett járulékok, adók és azok kamatainak megfizetésére. A lebukás veszélye igazán akkor nagy, amikor a felek között elszámolási vita alakul ki, ugyanis egy esetleges adóhatósági ellenőrzés csak nagyon ritkán tudja feltárni a szabálytalanságot.