Visszafogott becslések szerint is 5 millió négyzetkilométer földterület tűnhet el 2100-ra a tengerek szintjének 1 méteres megemelkedésével – derül ki a projektet kidolgozó Szövetség ’39 által készített videóból. A legveszélyeztetettebb területek a folyódelták, amelyek rendkívül közel vannak a tengerszinthez, ugyanakkor a felhalmozott hordaléknak köszönhetően a legjobb termőterületek közé tartoznak. Erre a problémára keresett megoldást az S’39 csapata, akik a koncepciót a Jacques Rougerie Alapítvány által meghirdetett innovációs építészeti pályázat ‘Építészet és tengerszint-emelkedés’ kategóriájába nevezték, és hozták el a 10 ezer eurós fődíjat.

A Caltrope névre keresztelt modulrendszer organikus, természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés okozta kihívásra. Az elképzelés kulcsa az a trópusi és szubtrópusi területeken honos mangrovefa, amely akár 30 méteresre is megnő, de ami még fontosabb, szerteágazó léggyökereket ereszt az iszapos tengervízbe, nemcsak törzséből, hanem az alsó vastag ágakból is, ráadásul sósvizes partokon honos. Ezeknek a fáknak a veszélyeztetett területek körüli elterjesztésével egyfajta természetes védőgát képződne, amely hozzájárulna annak hordalékkal való feltöltéséhez is. A fák telepítéséhez egy betonelemekből álló modulrendszer szolgálna, melynek gyorsan lebomló anyagához jelenleg is kísérletekkel próbálják előállítani a megfelelő keveréket. Ezekből a csipkeszerű elemekből felépülő gátrendszerbe ültetnék be a mangrove-csemetéket, melyek növekedésükkel egy időben fokozatosan beépülnének a környezetbe, hatékony védelmi vonalat alkotva. Alább megtekinthető a folyamatot szemléltető videó is.

 

„Nagyon elkeserítő tud lenni, amikor a fiókban marad egy projekt.”

A koncepcióért Baróthy Anna, a Szövetség’39 vezető tervezője mellett egy egész csapat vett részt, köztük Csernák Janka tervező, aki kérdésünkre elmondta, hogy miután a hónap elején bezsebelték a Magyar Formatervezési Díj terv kategóriájának elismerését, most azon dolgoznak, hogy befektetőt találjanak és sok más design projekttel ellentétben ez ne csak, mint egyszeri kiállítási darab végezze, de a megvalósítására is sor kerüljön. „Nagyon elkeserítő tud lenni, amikor a fiókban marad egy projekt” – mondja Janka, majd hozzáteszi, hogy a francia alapítvány is ígérte, hogy segít megvalósítani a tervet, de a díj tavalyi átvétele óta nem kaptak tényleges segítséget. A 10 ezer eurót a szükséges fejlesztések és kísérletek elvégzésére fordítják – így már maga az anyag is innovatív komponenssé válik –, és részt vesznek a Climate KIC CleanLaunchpad accelerátor programjában, ahol – az üzleti terv megírása mellett – ahhoz kapnak segítséget, hogy meggyőző befekteti pitch-cset hozzanak tető alá, amivel rábírják a tőkéseket, hogy érdemes pénzt áldozni a projektre.

A Szövetség '39-ről

A Szövetség’39 Művészeti Bázisból olyan projektek kerültek ki, mint a LUMINARI-üvegburkolat termékcsaládja, amely a Rákosy Glass által közösen létrehozott laminált üvegekből áll, amelyek a hagyományos burkolati és térelválasztó rendszerek közül innovatív anyaghasználatukkal és különleges vizualitásukkal tűnnek ki. Szintén az S’39 munkája a MUKI_PIX, amely egy terülő művészeti rendszer, amely beton térburkolati elemek formájában elsőként Monor város nyolc különböző pontján valósult meg egy 2012-es városfejlesztési programban. A szövetség workshopokat is szervez, a BETON kurzus idén negyedszer indult el, amelyre öt felsőoktatási intézmény mintegy száz diákja jelentkezett. A fiatalok ebben a félévben először elméletben, majd gyakorlatban ismerkednek a betonnal, amely  a közhiedelemmel ellentétben könnyen kezelhető anyag, és számos, a hagyományostól eltérő felhasználási módja van. A BETON kurzus résztvevői idén ékszereket és bútorokat terveztek, valamint köztéri beavatkozások is kerültek ki a műhelyből.

A tervező szerint az ilyen zöld elképzelésekre sajnos nem nagy a befektetési hajlandóság, mert ugyan a társadalmi haszon és a hosszú távú közvetett eredmények nyilvánvalóak és meggyőzőek, addig rövid távon a kivitelező ráfordítása aligha térül meg. Azonban abban bíznak, hogy nagyvállalatok számára CSR kampány keretében érdekes lehet a dolog, hiszen egy szociálisan igen érzékeny témáról van szó. Egy ilyen gátrendszer kivitelezése ugyanis olyan trópusi területen működhet, ahol a mangrove fák megélnek, és ez pont egybeesik azokkal a fejlődő országokkal, ahol a kormányzati költségvetésből ez aligha megvalósítható. Ilyen területek bőven akadnának Dél-Ázsiában, Dél-Amerikában, vagy éppen az afrikai egyenlítő menti környékén. „Pont kapóra jön, hogy betonelemekből épül a modulrendszer, hiszen a beton előállítása az egyike a legsúlyosabb környezet terheléssel járó ipari tevékenység. Az ezzel foglalkozó cégekre aztán igazán ráférne egy CSR kampány” – mutat rá Csernák Janka.

Keressük a legjobb kisvállalkozói honlapot! Pályázzon jól működő honlapjával, részletekről itt olvashat, a pályázati űrlapot pedig itt találja