A tagi kölcsön a fizetési nehézségekkel küzdő cégek egyik elterjedt megoldása arra, hogy a tagok - külső forrás igénybevétele nélkül - gyakorlatilag saját zsebből finanszírozzák vállalatikat. Ilyenek számít az is, ha például a fizetési nehézségekkel küzdő cégünk telefonszámláját saját pénzünkből fizetjük ki, és ezt a könyvelő tagi kölcsönként könyveli el. A tagi kölcsönt is vissza kell fizetni, és amíg ez meg nem történik, a cég szempontjából tartozásnak minősül. Így a vissza nem fizetett tagi kölcsön akár a cég végelszámolásának is akadálya lehet, hiszen tartozással rendelkező céget végelszámolással nem lehet megszüntetni.

Na, most. Az új Ptk. alapján a Kft.-k legkésőbb 2016. március 15. napjáig kötelesek felemelni törzstőkéjüket 3 millió forintra. A cég törzstőkéje a tagok pénzbeli és nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásaiból áll, utóbbit apportnak is hívják. Az apport lehet ingatlan, valamilyen értékkel bíró jog vagy akár a tag valamely elismert követelése is, vagyis akár a tagi kölcsön is. Azaz lehetséges, hogy a tag a cég törzstőkéjének megemelésekor a céggel szembeni tagikölcsön-követelését ruházza át a cégre, így annak visszafizetési kötelezettsége megszűnik.

Tehát törzstőkeemeléskor a cég tagja teljesíteni tudja a hozzájárulási kötelezettségét úgy, hogy közben megszabadítja cégét a tagikölcsön-tartozástól – olvasható a Piac&Profit oldalán.

Ugyanakkor, ha a tag elengedi a céggel szemben fennálló tagikölcsön-követelését, felmerül, hogy a cégnek ajándékozási illetéket kéne fizetni, amennyiben az adóhatóság úgy ítéli, hogy a tag fennálló követelését ellenszolgáltatás nélkül szüntette meg. Az adóhatóság sajnos még nem adott ki általános érvényű állásfoglalást a tagi kölcsön apportálása és az ajándékozási illeték kapcsán, így jelenleg egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság egyedileg dönt arról, hogy kell-e illetéket fizetni vagy sem.

Ha ön cégvezető, vagy csak érdeklik a pénzügyi folyamatok, kérjük, töltse ki kérdőívünket! Mondja el nekünk, mire érdemes finanszírozást alkalmazni?