Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Emberére akadt az adóhivatal, sarkára állt egy vállalkozó, akit megbüntetett a hivatal – és a vállalkozó bátorságát, állhatatosságát siker koronázta. A Kúria hatályon kívül helyezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozatát, és azt a bírósági ítéletet is, amelyik az adóhatóságnak adott igazat – így most a NAV-ot új eljárásra is kötelezték.
Egy vállalkozó tevékenységének egy részét mezőgazdasági őstermelői minőségében végzi, másik részét pedig egyéni vállalkozóként. Az adóhivatal vizsgálódni kezdett nála, és úgy találta, hibásan nyújtott be adóbevallást és fizetett adót, számolt el költségeket a vállalkozó. Az adóhatóság határozatában azt állapította meg, hogy a vállalkozó (és mivel per lett az egészből, a felperes) bevételeinek egy része nem a mezőgazdasági-őstermelői, hanem az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik. Végül személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adónemekben adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetésére kötelezte a NAV a vállalkozót, adóbírságot szabott ki, késedelmi pótlékot számított fel – kezdi az eset ismertetését az Adózóna.
A felperes azzal érvelt, hogy az adóhivatal (alperes) tévesen határozta meg egyéni vállalkozói adóalapját, az osztalékadó alapját, terhére – az üzemanyagköltségek figyelmen kívül hagyása, a növényvédő szer, a vetőmag és a műtrágya beszerzésével felmerült költség és az értékcsökkenési leírás helytelen elszámolása miatt – jogszabálysértően írt elő fizetési kötelezettséget. Az ügy a Kúria elé került.
A vállalkozó-mezőgazdasági őstermelő a teljes könyvelési anyagát átadta az adóhatóságnak, és iratszerűen hivatkozott arra is, hogy a beszerzési számlák beazonosíthatóságával, könyvelésével kapcsolatban az adóhivatal hiányosságot, jogszabálysértést nem tárt fel. Az alperes (NAV) határozatában elfogadta, hogy a felperes által kibocsátott számlákban szereplő növényvédő szer, búzavetőmag, műtrágya-értékesítéssel kapcsolatos összeg az egyéni vállalkozáshoz kapcsolódó költség továbbszámlázását jelenti. Tekintettel arra is, érvelt a Kúria, hogy a NAV – az alperes által sem vitatottan – ezeket a tételeket továbbértékesítette és a továbbszámlázott termékekhez kapcsolódó költségek tételesen meghatározhatók, az alperesnek ezeket az egyéni vállalkozói költségek között, az anyagbeszerzés tételesen elszámolható költségként kellett volna számba vennie.
Nézetkülönbség volt a vállalkozó-mezőgazdasági őstermelő által kapott támogatás figyelembe vételével és az elszámolható költségekkel, közte az üzemanyagköltséggel kapcsolatban.
A Kúria végül hatályon kívül helyezte az alperes határozatát, az adóhatóságot új eljárásra kötelezte, és hatályon kívül helyezte a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet is. Ráadásul a bíróságnak is adott egy sallert a Kúria. Azért is kötelezte új eljárása a NAV-ot a Kúria, mert az egyéni vállalkozói adóalap megállapítása során a bíróság a közigazgatási határozat jogszerűségét olyan adatokra és jogcímre alapozta, amelyek nem szerepeltek a keresettel támadott határozatban. Részletek az Adózónán olvashatók.
