Jövőre a tervek szerint az elektronikusan kiállított számlák elkészítésével egy időben azok adatait a NAV is megkapja. 2017. július 1-től pedig a vevő is köteles lesz a 100 ezer Ft feletti beszerzési számláinak adatait tételesen megküldeni az adóhatóságnak, így a két adat ellenőrizhető. Ez alapján ki lehet majd szűrni, hogy mind a két szereplő bevallásában benne van-e minden beszerzés és értékesítés.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületétének elnöke azonban a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vállalkozások teljes körét. Ugyanis az EU-áfairányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára a számítógéppel történő számlázást, így az elektronikus számlázást sem – derül ki az érdekképviselet közleményéből.

Vagyis a vállalkozások kézi, számlatömbös számláit továbbra sem fogja látni a hatóság. Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a szállítók, hanem a vevők adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton. Az áfairányelv tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túl bármely uniós tagország általános jelleggel többletkötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet kötelezően a számlán, akkor a számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfabevallásokat.

Ráadásul jelenleg még csak nagyon kevesen használnak elektronikus vagy számítógéppel támogatott számlázást. Ha tehát e körnek át kellene térnie az elektronikus számlázásra, akkor ez mintegy 1,5 millió adóalanynak jelentene pluszköltséget és feladatot.

Az intézkedés bevezetése az egyébként elektronikusan számlázóknak is többletfeladatot és költséget jelent az online kapcsolat biztosítása miatt, és a NAV oldalán is jelentős fejlesztést tesz szükségessé, melynek megtérülését csak akkor lehetne felmérni, ha tudnánk, hogy az intézkedéstől mennyi pluszbevételt várnak. A kézzel kiállított számlák és a 100 ezer forintra leszállított áfahatár miatt a könyvelők feladatai is növekszenek, miközben a nagy értékű, elektronikus számlák esetében pedig feleslegessé válnak ők is és az áfabevallások is.

Az is kérdéses, hogy az évi körülbelül 2-3 milliárd online beérkezett számlát és áfabevallási tételt fel tudja-e majd dolgozni az adóhatóság, mert az 1 millió forintot meghaladó áfatartalmú számlák és összesítő tételes jelentések feldolgozottságáról nincs információ. Az elképzelés bizalmi kérdéseket is felvet: nincs biztosíték arra, hogy a NAV a vállalkozásról megismert adatokat valóban csak az adóztatásra használja, nem beszélve a korrupciós kockázatokról.

Érthetetlen: százmilliárdokat hagynak a NAV-nál az ügyfelek, pedig visszajárna nekik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal március végén 1160 milliárd forintos túlfizetést tartott nyilván. Öt év után végleg az államkincstárnál maradnak a feleslegesen lerótt összegek - írja a Magyar Idők.

Az új lépés előnye, hogy előnyösebb helyzetbe kerülnek a tisztességes vállalkozások, és a költségvetés pluszbevételekhez juthat. Ugyanakkor az új rendszer is csak azokat fogja látni, akik számlát állítanak ki, a teljesen feketén működőket továbbra sem. „A rendszer jelenleg megkerülhető marad, miközben a becsületes adózókra pluszköltségeket és pluszfeladatokat róna” – emelte ki Zara László.