A bűnügyi listán tavaly is a költségvetési csalás bűncselekménye szerepelt a legnagyobb súllyal: az esetek 40 százaléka e körbe tartozott, míg az elkövetési értéket nézve a többihez képest elsöprő, 130,9 milliárd forintnyi összegben ez a csalási mód okozta a legnagyobb bevételkiesést az államnak. Ezzel szemben a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűntettek száma mindössze 9 százalékot tett ki - írja a Napi.hu. A költségvetési csalásokat nézve a hatóság közel ezerrel kevesebb bűnesetet tárt fel, mint 2014-ben, miközben az elkövetési érték mintegy 8 milliárd forinttal zsugorodott.

Az egy évvel korábbihoz képest kisebb feltárási arányok a NAV szerint pozitív fejlemények. Szerintük a kevesebb ügyszámnak, valamint az online pénztárgép- és az ekáer-rendszer sikeres bevezetésének is köszönhetően, erőforrásaikat a kisebb súlyú (de nagyobb számú) bűncselekményekről a súlyosabb, szervezetten elkövetett (de kisebb számú) bűncselekmények felderítésére tudták átcsoportosítani.

A szervezet szerint a csökkenő elkövetési érték másik magyarázata a hatékonyabb bűnmegelőzés: jóval több ügyet derítettek fel "kísérleti" szakaszban - Így, a 2014-es 1,02 milliárdhoz képest tavaly már 2,1 milliárd forintnyi volt az az összeg, amelyet a NAV "megóvott" a költségvetés számára. Ugyancsak - csaknem 2 milliárddal, 30,6 milliárd forintra - nőtt a kárbiztosítás mértéke, ami azt jelenti, hogy a hatóság több bevételkiesést tudott fedezni - zár alá vétellel és vagyonlefoglalással.

A nagy, csoportosan elkövetett stiklik cégtemetőkhöz, őrzés-védelemhez, munkaerő-kölcsönzéshez, valamint illegális dohánygyártáshoz kapcsolódtak és továbbra is elterjedt a "körhintás" áfacsalás - jellemzően étolajjal, cukorral, tejjel, édességgel és dohánnyal. Az áfacsalásoknál a legnagyobb bűntény egy olyan csoporthoz köthető, amely fantomcégeken keresztül étolajjal üzletelt - ezzel 4 milliárd forintnyi kárt okozott a büdzsének. A kár megtérülése érdekében a hatóság 5 milliárd forintnyi pénzeszközt zárolt magyar, osztrák és svájci bankszámlákon.