Eddig 13 milliárd forint közpénzbe fáj a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. visszaállamosítása. Két héttel ezelőtt 2,1 milliárd forintért megvásárolta az állam a zrt.-t, majd azt is bejelentette Lázár János, hogy ezen felül egymilliárd forintot a működésre, kétszer ötmilliárd forintot pedig fejlesztésekre biztosítanak. Ezekkel a kondíciókkal indítja útjára a kormány a mezőhegyesi mintagazdaságot, amely a dolgozókat is jogfolytonosan átveszi. Lázár szerint akkor éri meg az óriási beruházás, ha tíz éven belül az európai top 10-be kerül az állami cég.

Négy éve még osztogatták a mezőhegyesi földeket

Jó döntéshez idő kell – a kancelláriaminiszter ezzel ütötte el a kérdést, hogy miért kellett négy év annak elismeréséhez, hogy a mezőhegyesi földeket egyben kell tartani. Lázár annyit fűzött csak ahhoz, hogy négy évvel ezelőtt még teljesen másképpen gondolkozott a kormány, és hogy voltak politikai viták.

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2004-ben az állami gazdaságként működő mezőgazdasági cég privatizációjával került magánkézbe, 9000 hektáron működött, az ország egyik legjobban tejelő tehenészetével és a szintén nemzetközi hírű vetőmagtermeléssel több milliárd forintos árbevételt hozott évről évre a tulajdonosnak. 2010-ben Lázár János feljelentést tett a birtok privatizációjával kapcsolatosan, de a nyomozás eredmény nélkül lezárult. Ezt követően, 2013-ban írtak ki bérleti pályázatokat ezekre a jó minőségű földekre, ami még mezőgazdászok körében is felháborodást keltett, mivel a gazdaság szakemberek szerint is csak egyben művelhető. Tavaly novemberben árverésre is kiírta a kormány a földrészleteket, majd decemberben Lázár váratlanul behúzta a féket és bejelentette, hogy semmisnek tekintik mind a bérleti pályázatokat, mind az eladásokat, és állami mintagazdaság kialakítása mellett döntött a kormány.

Most az egykori döntés árát azzal fizetik meg, hogy például a bérleti pályázatok nyerteseinek, akikkel utóbb szerződést bontott a kormány, hektáronként 150 ezer forint bánatpénzt fizetnek, ami összesen nagyjából egymilliárd forintot jelent az összes 13 milliárd forint felett. Mindezzel együtt teljes transzparenciát ígért a miniszter: „Ennek a cégnek különösen kell vigyáznia a transzparencia kérdésére, a céget nem érhetik olyan támadások sem alappal, sem alap nélkül, amelyek a pénz felhasználására vonatkoznak.” Lázár megosztotta az újságírókkal, hogy a vételárat is a négy nagy nemzetközi könyvvizsgálócég egyikével értékeltették fel, a Bánáti ügyvédi iroda végezte a jogi munkát.

Mire fordítják a rengeteg pénzt?

A transzparencia a sajtótájékoztatón tett ígéretig terjedt a bejelentés napján, az ezt követő igazgató tanácsi ülésre még fotót készíteni sem engedték be a sajtót. A bejárat előtt dolgozók csoportjai verődtek össze, de tőlük sem tudhattunk meg semmit, mert egyfelől nem is tudtak semmit, másfelől a vezetőjük is azt közölte, hogy nem is mondhatnának semmit.

A sajtótájékoztatón megtudhattuk viszont azt, hogy a működésre szánt egymilliárd forint Lázár szerint két-három hónapra elég, Farkas Sándor, a tangazdaság kialakításáért felelős biztos szerint viszont hat hónapra elegendő. Farkas azt elismerte, hogy a mezőgazdasági munkákkal az adásvétel csúszása miatt ugyan késésben vannak, de egyelőre nem lehetetlen behozni ezt az egy hónapot. A biztos szerint a tavaszi termés árbevétele hozzájárul majd a további működéshez. A kétszer ötmilliárd forintból szárítót, tárolót építenek, és a tehenészetet korszerűsítik. A város ipari parkjának egy megvásárolt darabján egy korszerű központot fognak majd létrehozni. A 32 műemléki épület sorsáról is gondoskodnak majd. Lázár arról is beszélt, hogy a privatizáció során darabonként adtak el részleteket magánkézbe, s bár nincs felhatalmazása, megbízása ezek megvásárlására, de hosszabb távon nem zárkóznak el ezeknek a magáncégeknek a visszaszerzésétől sem. Akkor éri meg a befektetés, ha tíz éven belül az európai TOP 10-be bekerül a cég – tette hozzá Lázár. A város polgármestere történelminek nevezte a pillanatot.

Tehát a jelenlegi állás szerint rövidesen 14 milliárd forint közpénzt pumpálnak a mezőhegyesi mezőgazdasági cégbe. Lázár János az elmúlt egy év során azt többször kifejtette, hogy milyen leamortizált állapotban van a gazdaság. Kun Mihály, a magáncég vezetője viszont több ízben azt hangsúlyozta, hogy 2010-ben, amikor óriási jégvihar pusztított a településen, jószerivel semmilyen támogatást nem kapott a kormánytól, másfelől pedig a bizonytalanság, amely a gazdaság körül volt folyamatosan érzékelhető, nem sarkallta a tulajdonosokat a beruházásokra. Telefonon kerestük Kun Mihályt, a hajdani Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatóját, szerettük volna megkérdezni, hogy mennyiért adta volna el négy évvel ezelőtt az államnak a céget, de nem értük el őt.