Az, ami szegény karib-tengeri miniállamok nagy bizniszének számított harminc évvel ezelőtt, az ma már az USA-nak is több mint 1 milliárd dollárt hoz évente. Saint Kitts és Nevis 1983-ban vált függetlenné, de a miniállam hamarosan észrevette: üres a kassza. Erre a következő évben elkezdte árusítani az állampolgárságot. Kezdetben csak pár százan jelentkeztek. Aztán 2009-ben elérték: ezzel az útlevéllel szabadon lehet utazgatni a schengeni övezetben. Azóta tódulnak az ügyfelek. A GDP 10%-át az útlevélbiznisz hozza a konyhára, a költségvetés bevételének több mint az egyharmada ebből van- írja a BBC.

St. Kitts és Nevis valamint Kanada volt az úttörő ezen a téren a nyolcvanas években. Ma már szinte minden útlevél eladó - teljesen törvényesen is. A globalizáció rohamtempóban halad előre, de közben kissé paradox módon az elzárkózás jelei mutatkoznak a politikában. Jól mutatja ezt a Brexit vagy Trump megválasztása. Azóta megsokszorozódott az igény a második vagy éppen a harmadik vagy negyedik útlevélre.

Andrew Henderson fiatal amerikai vállalkozó  ezért is alapította meg a Nomád Kapitalista céget. Neki magának négy útlevele van már és szívósan dolgozik egy ötödik megszerzésén. A BBC-nek elmondta: a Franciaországhoz tartozó Comore szigeteken és a karib-tengeri szigeten St. Lucian azért vesz részt befektetési programokba, hogy megszerezze az útlevelet. De ez nem öncél: utána ugyanis rengeteg adókedvezményt kap. Ezek a szigetek ugyanis adóparadicsomok.

Mennyibe kerül mindez?

Minél szegényebb az ország, annál kevesebbe! Az Európai Unióban például Lettország a legolcsóbb ilyen szempontból: 35 ezer dollár a minimális befektetési határ. Franciaország a csúcs 10 millió dollárral. Aki útlevelet vásárol, az csak ritkán kíván abban az országban élni, melynek az állampolgárságát megszerezte. Valójában inkább biztosítási kötvénynek tekintik ezt a befektetők, akik egyre többen vannak. Régebben csak a szupergazdagok kiváltsága volt a második vagy a harmadik útlevél. De hát a karib-tengeri adóparadicsomokban 100 ezer dollár a beugró. Ez már a középosztálynak sem jelent gondot Európában vagy Észak Amerikában.

A nagy útlevélbiznisznek persze megvannak az ellenfelei is. Az USA-ban két szenátor törvénytervezetet adott be a nevezetes EB 5-ös program megszüntetésére. Arra hivatkoznak, hogy miközben a gazdagok pillanatok alatt kapnak letelepedési lehetőséget Amerikában, addig a szegények éveket kell, hogy várjanak erre. Arról nem is beszélve, hogy az egész útlevélbiznisz hatalmas pénzmosás és adócsalás lehetőségét kínálja. Az FBI nemrég leplezett le egy 50 millió dolláros csalást, melyben kínaiak jutottak amerikai letelepedési lehetőséghez. Kínában a korrupció ellenes nyomozók egyre jobban szorongatják a gyorsan gazdagodókat, akik mindent megpróbálnak, hogy külföldre jussanak. Kushnernek, az elnök vejének családja nyíltan árulta a letelepedési kötvényeket Pekingben mindaddig, amíg nem szóltak nekik, hogy ez bizony összeférhetetlen azzal, hogy Kushner Trump egyik főtanácsadója a Fehér Házban.

Iránban úgy kerülték ki az amerikai szankciókat, hogy útleveleket vettek St. Kitts és Nevis szigeten. A legnagyobb biznisznek most a Brexit ígérkezik. A BBC-nek nyilatkozó állampolgárságot áruló üzletember azt mondta: két évig még él az európai kapcsolatm addig a brit polgárok biztonságban vannak. Utána viszont megkezdődhet a roham a második útlevélért az Egyesült Királyságban is, amely eddig az egyik legvonzóbb célország volt a világon.