Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nagy segítség vagy ijesztő rémálom, hogy a gépeink lassan jobban ismerik fogyasztási szokásainkat, mint mi magunk? A világ fogyasztóvédelmi hivatalai és a versenyhatóságai már készülnek a technikai újításokra.
Ha ön idén karácsonyra a neten vásárol, akkor kisebbségben van. Igaz, szinte biztos, hogy már nem sokáig. A jövő vásárlása azonban még annál is látványosabban különbözhet a mostanitól, mint amennyire eltér a netes bevásárlás a valódi boltba járástól. És egészen új problémákat is felvet.
A jövő bevásárlásának egyik kulcsa az okoshűtő, egyszerűen azért, mert az összes terméknek, amelyet megveszünk, csaknem a fele előbb-utóbb a hűtőbe kerül. Ennek a működési elvét a napokban mutattuk be: a hűtő digitálisan nyilvántartja, mi minden van benne, jobb esetben egy kamerás felismerő rendszerrel, a gyengébb verziókban pedig úgy, hogy a felhasználó beírja, mit tett a hűtőbe, és mit vett ki abból. Ezek után első lépésként, amikor az ember a boltban jár, és azon gondolkozik, vajon van-e otthon margarin, csak ellenőriznie kell a telefonján, mi van a hűtőben. A következő technológiai újítás viszont jó eséllyel az lesz, hogy a hűtő tudni fogja, éppen milyen étel-ital van kifogyóban, és meg is rendeli azt.
A vásárláshoz kapcsolódó technikai újítások azonban jókora problémákat is magukkal hoznak. Arról már most is nagyokat vitatkoznak a szakértők, hogy ha például az utcán sétálgatva a korábbi vásárlásaink vagy a netes kereséseink alapján kapnánk egy sms-t a környékbeli boltok akcióiról, akkor az a felhasználói élmény javítása volna-e, vagy a privátszféránk óriási megsértése. Ha pedig mindez megtörténik, onnan egy lépés az, hogy a termékeket személyre szabottan árazzák a boltok. Ehhez persze már a fogyasztóvédelemnek is lenne egy-két szava.
Ugyanígy adott a technológia ahhoz, hogy az okoseszközeink minél több adatot gyűjtsenek a felhasználói szokásainkról, és így kínálhassanak minél inkább személyre szabott szolgáltatást. Hogy ennek hol vannak a határai, arról a tengerentúlon épp idén döntött a bíróság, amikor kiderült: egy okosvibrátor mobilalkalmazása a forgalmazó cég szervereire is továbbította, milyen gyakran és milyen módon használták az eszközt. A cég azzal védekezett, hogy szó szerint a felhasználói élményt akarta javítani – a bíróság végül azért büntetett mégis, mert a gyártó nem tájékoztatta a vásárlókat, hogy adatokat gyűjt. A büntetés fejenként tízezer dollár kártérítés lett.
Másképp érzékeny adatokról van ugyan szó, de hasonlóképp problémás az is, amit például az okoshűtő kínál. Ugye, milyen szépen hangzik a lehetőség, hogy ha a hűtő érzékeli, hogy hamarosan kifogy a tej, akkor megrendeli magától az újabb adagot? A bajok akkor kezdődnek, amikor abba gondolunk bele, mi alapján dönti el, hogy melyik gyártótól rendeljen, hogyan értékelje az akciókat, illetve hogy miként próbálhatják a cégek úgy manipulálni a keresési találatokat, hogy a gép az ő termékeikre figyeljen fel. No és persze hogy ehhez mit szólnak majd a versenyhatóságok.
A vásárlásaink tizede már most is online |
Az a magyarországi adatokon is látszik, hogy az online vásárlás egyre népszerűbb. A KSH a csomagküldő szolgáltatásokat és a netes vásárlást egy kategóriaként számolja, így egészen pontos adatunk nincsen, de a trend így is egyértelmű. 2013-ban még havonta 8-10 milliárd forint értékben vásároltak így a magyarok, egy évvel később már 11-15 milliárd forint volt a havi forgalom. 2015-re 15-19, tavaly 20-25 milliárd, idén pedig 25-30 milliárd forintot költöttek el a neten és a csomagküldőknél. (Ezek a számok a január és november közötti adatok, decemberre minden évben gyakorlatilag megduplázódott a forgalom.) De nem csak az online vásárlás a nagy üzlet, rendkívül fontos az is, ahogyan a netes és a hagyományos kereskedelem keveredik. Nem véletlen például, hogy az Amazon is árul már a hagyományos boltokban, vagy hogy az IKEA lehetővé teszi, hogy az ember a mobilján nézze meg, hogyan mutatna a lakásában a bútor, amit kinézett magának. |
Abban a téma szakértői egyetértenek: a jövő vásárlásának egyik kulcskérdése a személyes adatok védelme lesz, ennek legfontosabb pontja pedig az, hogy az ember miként szabályozza, hogy mi minden adatot adhat meg magáról. Ez különösen izgalmas kérdés úgy, hogy sokan még a közösségi médiában sem igazán szűrik, kik láthatják, amit ők feltöltenek. De a verseny tisztaságával foglalkozó hatóságoknak azzal is foglalkozniuk kell, hogy mit kezdenek a cégek azokkal az adatokkal, amelyeket a fogyasztó nem szándékosan juttat el hozzájuk. A leglátványosabb példája ennek az utazás: aki a neten vesz repülőjegyet, szinte biztos lehet benne, hogy tömegesen fogja látni a neten az utazás helyszínéről a szállásajánlatokat.
Félteni persze nem kell a verseny tisztaságát védő szervezeteket, próbálják is tartani a tempót, hogy amikor egy technikai újítás mellé piactorzító trükkök is megjelennek, akkor tudjanak lépni. A kulcskérdés az idő: a hatóságok a meglévő szabályok alkalmazásával viszonylag gyorsan próbálják követni a változásokat, a törvényalkotók viszont lassabbak. Emlékezetes példája ennek az, ahogyan a versenyhatóságok, az adóhivatalok és a politikusok világszerte keresik a jó megoldást az Uber megjelenésére – pedig valójában nem történik más, mint hogy az új technológiák új üzleti modelleket hoznak el, és ezeket kellene valahogyan beletuszkolni a meglévő szabályozási környezetbe (sokáig tartott, de az Uberről épp most mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy nem más, mint egy taxiszolgáltatás, tehát ugyanúgy szabályozható). De a reklámpiacon is folyamatosan figyelni kell, miként változnak a netes szokások. Magyarországon például idén ősszel jutott el a GVH odáig, hogy figyelmeztesse a közösségi média legfontosabb véleményvezéreit, hogy legalább jelezniük kellene, ha fizetett hirdetés kerül fel az oldalukra.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Két hete mlg 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.