A járási főállatorvos már a fertőzés gyanúja alapján elrendelte a helyi zárlatot az állományra, továbbá megkezdték az állatok gyógykezelését.

A konkrét esetről leírják, hogy az istállóban tartott állatok egy olyan területen keresztül jártak ki legelni, ahol 60-65 éve már előfordult a lépfene. A területet jelenleg belvíz borítja, emiatt kerülhetett felszínre az évtizedekkel ezelőtt elásott tetemekből a baktérium spórája.

A lépfene-baktérium spóráinak hosszú életképessége miatt azok a területek, ahol korábban gyepmesteri telep, dögkút, dögtér vagy hullagödör működött, fokozottan veszélyesek.

Ezeket ki kellett vonni a mezőgazdasági művelésből, és a művelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A Nébih honlapján elérhetőek azok a települések, ahol az elmúlt évtizedekben a lépfene előfordult, illetve amelyek egyéb okból (ártér, belvizes terület, útépítés stb.) veszélyeztetettek.

A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A betegséget okozó talajlakó baktérium világszerte előfordul. A betegség leggyakrabban a háziasított, különösen a legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.

A lépfenéről részletes információk találhatók a Nébih honlapján.