Mostanában mindennap van riasztás, de egyébként is követem az időjárás alakulását. Amióta nálam üzemel a talajgenerátor, számottevő jégkár nem volt

– mondja Vojtehovszki Gergely, aki 9,5 hektáron művel szőlőt kerecsendi birtokán. Nála a Demjéni Hegyközség beruházásából vásárolt generátor védi a környékbeli gazdák szőlőültetvényeit. Ottjártunkkor az ég morajlása után néhány perccel a gazda sms-ben kapott értesítést, és élesben is beüzemelte a talajgenerátort.

Máté Péter

A disznópörzsölőre emlékeztető szerkezet már 5 éve juttatja fel az ezüst-jodidot a légkörbe, míg a Kamara új, automata eszközét az idén telepítették Demjénben.

Máté Péter

„Mi mindenesetre idén meghagytuk a sajátunkat is, nem bízzuk a véletlenre. Egy pár évig még megy szinkronban a Kamara jégkármérséklőjével, amíg pénzzel győzzük. Tavaly ugyan a jég megcsipkedte egy kicsit a szőlőt, de ezzel ki lehet egyezni. Az új rendszertől sem azt várjuk, hogy ne legyen jég, hanem hogy kisebb legyen a kár. Egyelőre nem történt komolyabb jégverés, de ugye nincs kontrollterület, amiből tudnánk, mi lett volna, ha nem működik a generátor” – mondja a szőlőgazda. A folyadék literenként 3000 forintba kerül, az értesítő szolgáltatással és a karbantartással együtt a két készülék éves költsége 2-2,5 millióra rúg.

Máté Péter

Az elmúlt 35 évben a biztosított mezőgazdasági kártípusok közül 20 százalék volt a jégeső által okozott veszteség aránya. 2017-ben több mint 70 ezer hektár területet vert el a jég, 3193 alkalommal jelentettek be a gazdálkodók jégkárt a Magyar Államkincstár adatai szerint. A jégeső okozta károkra 2012-2017-ig 4,5 milliárdot fizettek ki a biztosítók.

Így működik a jégkármérséklő rendszer, a jéger

Alapvetően a szabolcsi gyümölcstermesztő gazdák kezdeményezésének köszönhető, hogy ma országos jégkármérséklő rendszerről beszélhetünk – mondja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója, Darabos Tamás. A tervezéskor 10x10 kilométeres négyzetrácsokra osztották fel az országot, és minden metszéspont egy kilométeres sugarú körén belül elhelyeztek egy talajgenerátort.

Máté Péter

Ezekkel a zivatarokat megelőző feláramló levegő segítségét is kihasználva ezüst-jodidot lehet feljuttatni a légkörbe, hogy az ott jégmagokat képezzen. Minél több a jégmag a zivatarfelhőben, annál kevesebb víz kötődik meg rajtuk, így ha esik is jég, annak szemcsemérete jóval kisebb lesz, mint a védekezés nélkül lett volna. Fontos, hogy a rendszer nem zárja ki a jégképződés lehetőségét, de a nagyobb jégdarabok helyett jóval kisebbek lesznek, ezek pedig jó eséllyel elolvadnak, mire elérik a földfelszínt.

Máté Péter

A beruházáshoz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az EU 1,8 milliárdos támogatását 200 milliós önrésszel egészítette ki, a fenntartás pedig az Agrárminisztériumtól kapott forrásokból, a kárenyhítési alapból történik. Ebbe a gazdák fizetnek be pénzt arra, hogy közösen viseljék a természeti károk kockázatait. Vagyis az országos rendszert nem állami forrásból tartják fent, hanem a gazdák befizetéseiből. Járulékos haszonként pedig a jéger a lakosság vagyontárgyait is védi. A NAK összesen 986 darab talajgenerátort működtet Magyarországon, ezekből 764 manuális kezelésű, 222 pedig automata üzemeltetésű.

Idén májustól lett országos a védelem

A Dél-Dunántúlon már 1991-től működik a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés. A regionális összefogás azért jött létre, hogy Somogy, Tolna és Baranya megyében megvédje az ottani mezőgazdasági területeket a jégkártól. Az egyesülés igazgatója, Huszár István az indulásról azt mondta: „A talajgenerátoros rendszert a rakétás jégeső-elhárítás romjain, egy 1955-től működő francia példa alapján hoztuk létre a 3 megye mezőgazdasági termelői, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és két biztosítótársaság segítségével. A NEFELA 3 teljes megyét védett 2018-ig. Ezzel 1 millió 400 ezer hektár területet fedtünk le, ami Magyarország mintegy 15 százaléka. Az eddig meglévő 141 generátor mellé bevállaltunk még néhányat Bács-Kiskun, illetve Fejér megyéből, így idén májustól már 196-ot üzemeltetünk. A NAK-on kívül máshol is besegítettünk már korábban, így valósult meg hasonló rendszer a horvát mezőgazdasági területeken. Ráadásul tudomásom szerint Magyarország első a világon abban, hogy az egész országot talajgenerátorok védik” – mondja Huszár István.

„A rendszer kiépítése 2 milliárd forintba került, az éves fenntartását pedig 1,5 milliárd forintra becsüljük. Az ezüst-jodidot repülővel és rakétával is a légkörbe lehet juttatni, de a költségek és a pontosság szempontjából is a talajgenerátoros megoldás a leghatékonyabb. Fontos, hogy nem a jégeső helyszínén kell védekezni, hanem ott, ahol az keletkezne – mondja Darabos Tamás.

Darabos Tamás

Máté Péter

Ha tehát egy gazda a saját területén felállítja az eszközt, nem jelenti azt, hogy az ettől védve lesz. Sőt, lehet, hogy egy másik gazdálkodó földjét óvja meg vele. Ezért a talajgenerátorok csak központi, koordinált rendszerben tudnak működni. A jéger sikerességének egyik kulcsa és egyben nehézsége is, hogy nagy területen kell koordinálni a védekezést. Amikor az OMSZ jelzi nekünk, hogy adott járásban esélyes a jégeső kialakulása, bekapcsoltatjuk a generátorokat – mondja a főigazgató.

Nem érdemes ellopni, mert nem indítja a traktort

Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy az üzemeltetésben nincs igazán kockázat, mert a talajgenerátorok javarészt a gazdálkodók kertjeiben vannak. A manuálisakról a kezelők gondoskodnak, az automata generátorok pedig nem elektromos hálózatról, hanem szigetszerűen üzemelnek. Napelem biztosítja a töltést az akkumulátorban, amit nem érdemes meglovasítani, mert semelyik traktort nem indítja – mondja nevetve Darabos Tamás. A töltöttségi szint a központban nyomon követhető, sőt az ajtók nyitását is jelzi a rendszer. Ezeknél csak a hatóanyag utánpótlására van szükség, egyébként minden önműködő rajtuk.

Máté Péter

A rendszer működésének jellegéből adódik, hogy nem lehet mindenhol ugyanolyan hatékonyan megvédeni a területeket. Ha a vihar az országhatáron túl keletkezik, akkor olyan is előfordulhat, mint a május 8-i, Kossuth téri tüntetés napján tapasztalt jégeső, amikor Kassa felől a Felvidéken vonult végig a felhő, majd Vác magasságában elindult délre, a főváros fölé. Ezért szükség lenne a határon átnyúló együttműködésekre.

Szépek még lehetünk, de okosak már nem

– folytatja Darabos. Ha bárhol leesik a jég az országban, meg fogják kérdezni, hogy mire is való igazából a rendszer. Azt, hogy egyébként hány helyen nem esett a jég a védekezés hatására, senki nem köszöni meg, de nem is tudjuk bizonyítani. A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva tudjuk értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival.

A jégkármérséklő rendszerről Lambert Gábort, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetőjét is megkérdeztük.

„Az országban 4 biztosító foglalkozik agrárbiztosításokkal, szerintük és szerintünk is a biztosításokkal együtt hatékony a rendszer. Az elmúlt évek statisztikái ugyanis azt mutatják, hogy a közel 30 éve védett Dél-Dunántúlon is komoly biztosítási kifizetések voltak jégkárra. Ha sikerül is apróbbá alakítani a jeget, nyilvánvaló, hogy az attól még a terményben komoly károkat tud okozni. Ezért a rendszer egyelőre nem váltja ki a biztosításokat” – mondta Lambert Gábor.