szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A munkaadói és munkavállalói képviseletek az őszi bértárgyalásokon legalább kétéves megállapodást szeretnének kötni. Az összegről azonban komoly viták folynak: a szakszervezetek két számjegyű felzárkózást szeretnének, ez a munkaadók szerint nem indokolt. A cseh minimálbér csaknem 40 százalékkal magasabb a magyarnál.

Várhatóan októberben kezdődnek az egyeztetések a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról. A felek szerint indokolt, hogy a 2016-os gyakorlathoz hasonlóan ne csak jövőre, de 2020-ra is meghatározzák a minimálbéreket – írta a Magyar Idők. A két oldalnak már csak az emelés mértékében kell megállapodnia. A szakszervezetek két számjegyű növekedés mellett kardoskodnak, emellett csökkentenék a munkavállalói elvonásokat is, hogy növekedjen a nettó kereset.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a lap kérdésére elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak.

Az elnök elmondta: a legkisebb kötelező kereset egyre kevesebbeket érint, szerepe csökken, így sokkal nagyobb a jelentősége a garantált bérminimumnak. Ez az egész bérskálát befolyásolja, emelésével pedig a pályakezdők fizetése is nőne. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a keresetek végre felzárkózzanak a visegrádi országokéhoz. A cseh minimálbér eléréséhez 37,8 százalékos emelésre van szükség. Az elnök szerint a bérminimumot is gyorsabb ütemben kellene emelni, emiatt, emellett kezdeményezi, hogy 2020-tól annak mértékéig nulla százalék legyen a személyi jövedelemadó kulcsa, valamint eltörölnék a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban nem indokolt a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelés jövőre, mivel a jobb termelékenységi, jövedelmi mutatókkal rendelkező cégek jellemzően már magasabb összeget adnak, azoknál a cégek viszont, akik minimálbéren foglalkoztatják a munkavállalóikat, nagy terhet jelentene az emelés kigazdálkodása.

A munkaerőhiány miatt a szereplők amúgy is rá vannak kényszerítve a bérek folyamatos rendezésére. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ–Coop Szövetség elnöke is arra figyelmeztetett, hogy a kistelepüléseken a vállalkozásokra nagy terhet ró a béremelési kényszer. Tolnay Tibor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint a tisztességes vállalkozások már eddig is emelték a kereseteket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!