Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tovább élhetnek a majdnem százéves szerencsi édesipari hagyományok, miután a Nestlé Hungária a kézműves tradíciókat folytató helyi cégnek ajándékozta a védjegyet.
„Nagyon fontos a régi receptek, illetve a gyakorlat megőrzése. Egy cukrász fél év alatt elfelejti a fogásokat, s már nem képes elkészíteni az adott édességet” – ad betekintést az édességkészítés kulisszatitkaiba Takács István, a Szerencsi Bonbon nevű cég alapítója és igazgatója. Nagyon bonyolult a gyártás, ezért a képzés, a folyamatos gyakorlás különösen fontos. A Diana sósborszeszt például tized Celsius-fokos pontossággal kell főzni. Ha véletlenül ennél nagyobb az eltérés, akkor a termék már nem kéregöntésű lesz, amelyben folyékony a likőr, hanem az egész kásás masszává válik – mutat rá Takács.
Szerencs, ahol a szakember az egész pályafutását töltötte, a csokoládégyár 1923-as alapítása óta kiváló iskola volt a fortélyok megtanulására. Az üzemet a helyi cukorgyár vegyészmérnökei találták ki: a cukoripar jól teljesített, ám nyáron nem volt mit csinálni, így a mérnökök úgy döntöttek, vesznek néhány zsák kakaóbabot, s megnézik, mire jutnak. Mivel a kakaóvásárlás után még kiváló szakembereket is szerződtettek, például a svájci származású Liechti Frigyest, valamint a budapesti Gerbeaud öt cukrászát, a gyártás azonnal sikeres lett. 1925-ben már New Yorkban is bemutatták a gyár híres 101-es csokoládéját, s az üzem havonta két-három új termékkel jelentkezett. „Ha egy cukrász csak egy olyan édességet kitalál, amelynek egyenes az életgörbéje, akkor már nem élt hiába” – mondja Takács. Szerencsen pedig sok ilyen édesség született, innen indult hódító útjára például a konyakmeggy is, de szerencsi a Diana sósborszesz, a Boci vagy a piros táblás mogyorós csoki is.
A második világháborút viszonylag szerencsésen vészelte át a csokoládéüzem – a gépeket nem szerelték le –, és az akkor még működő cukorgyárnak köszönhetően az államosítás után is kivételezett helyzetben volt, itt hajtották végre például az első korszerűsítést is 1968-ban. A nyolcvanas évek végén azonban az üzem eladósorba került, s a nyolc érdeklődő közül végül a Nestlé vásárolta meg. „Sok érdekeset láttam a gyárban, pozitívat és negatívat is: például jó volt, hogy még mindig márványasztalon készültek az édességek, az viszont már kevésbé, hogy a cukorkakonyhában olyan gödrök voltak, amelyekbe állva is belefértem volna. Több mint hétmilliárd forintot költöttünk a gyár korszerűsítésére” – mondja Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója, aki nem sokkal a privatizáció után került Szerencsre.
A Magyarországon eddig 100 milliárd forintot befektető Nestlé nevével fémjelzett korszakban újra nőtt a hatékonyság, igaz, közben megváltozott a termelés szerkezete. Folytatódott az élőmunkaigényes termékek leépítése, s amikor tíz évvel ezelőtt a cég leállította Szerencsen az édességgyártást, regionális kávé- és kakaóporgyártó központtá alakítva az egységet, már jóval nagyobb volt a termelt áruk értéke, mint a privatizáció idején. A kézműves édességek sem tűntek el: a Szerencsi Csokoládégyár igazgatói székét elhagyó, s a Szerencsi Bonbont 1996-ban megalapító Takács István a Nestlével együttműködve különféle konstrukciókban a mai napig gyártja a régi szerencsi termékeket, illetve azok korszerűsített változatait. Jelenleg csaknem háromszázféle édességet készítenek. „A régi receptek leginkább csak a fejekben voltak meg. Eleinte az volt a terv, hogy két év alatt megmentjük a Szerencset egykor híressé tevő márkákat, majd átadjuk azokat az önkormányzatnak, hogy vigye tovább a hagyományt. Aztán kiderült, hogy ez irreális elképzelés: ennyi idő nem elég, hogy egy cég elfogadtassa magát a partnerekkel, az önkormányzatnál pedig nem voltak édesipari szakemberek” – mesél a Nestlével való együttműködés kezdeteiről a most már 160 embernek munkát adó Takács. 1998 táján kereste meg őket a Nestlé azzal, hogy bérmunkában készítsenek konyakmeggyet a külföldi piacokra. Az ajánlatot örömmel elfogadták, mert így legalább húsz embernek lett munkája. Ezt több hasonló felkérés követte, s amikor az egyik nyáron elapadtak a megrendelések – ebben az időszakban nem igazán fogy a konyakmeggy –, Takács a Nestlé igazgatójától kért segítséget, hogy ne kelljen szélnek ereszteni az alkalmazottakat. Akkor kezdődött a kávécsomagolás.
A kooperáció mostanra odáig jutott, hogy a Magyarországon – a szerencsi, a büki és a csokoládéfigurákat gyártó diósgyőri üzemben, illetve a budapesti központban – 2400 embert foglalkoztató multinacionális cég magyarországi leányvállalata nemrég ajándékként átadta a Nestlé-gyár területén működő Szerencsi Bonbonnak a Szerencsi védjegy édességterméken való használatának a jogát. „A márkanév teljes mértékben azonosult Szerenccsel, ezt a helyi csokoládé-márkaboltban is látjuk, és úgy véljük, mindenképpen meg kell őrizni ezt a hagyományt” – magyarázza a döntés okát Noszek. Takács pedig azt hangsúlyozza, Magyarországon ez volt az első eset, hogy egy nagyvállalat ilyen gesztust tett.
A szerződés a kakaótermékekre nem vonatkozik, ezeknél továbbra is a Nestlé Hungáriánál marad a Szerencsi védjegy használatának joga. Az üzemben évente 30 ezer tonna kakaó- és kávépor készül, a gyár 24 országba szállít. Hogy mennyire szükség van a márkanév egy kézben tartására, azt az is mutatja, hogy egyik meghatározó termékük, a Melódia csoki nevét már elhappolta a konkurencia, Szerencsen most ezt Szerencsi Retró néven gyártják.
A városban közben a Nestlé és a Szerencsi Bonbon közös kezdeményezésére születőben van egy olyan duális képzési forma, amely biztosíthatja az édesipari szakemberek utánpótlását. „Budapesten van egy szakközépiskola, a Pesti Barnabás, de ott felhagynak a tartós édességeket készítő keménycukrászok képzésével, mert nincs olyan hely, ahol gyakorolhatnának a gyerekek. Itt, Szerencsen viszont most létrehozzuk az oktatás teljes vertikumát, nálunk meg lehet tanulni a kemény- és puhacukrászatot – utóbbi a torták és sütemények készítését jelenti. Jövőre kétszer 15 tanulóval kezdünk, ha jól csináljuk, akkor regionális képzési központtá válhat a város” – vallják a képzés szervezői.
Az írást a HVG 2018/51-52. számában jelent meg
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.