Bedő Iván
Bedő Iván

Ami Európában hatalmas adatvédelmi felháborodást okozna, azzal a legtöbb kínai kibékül, mert fontosabb a kényelme, a biztonsága.

Kezdjük talán egy kis sorosozással, az mindig bejön.

Halálos veszélyt jelent a nyitott társadalmakra nézve, ha a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia ellenőrző eszközei elnyomó rendszerek kezébe kerülnek – fejtegette Soros György a januári davosi világgazdasági fórumon. Az a megfigyelő és pontozási rendszer, amelyet a kínai kormány mostanában vezet be minden ember magatartásának folyamatos értékelésére, „a történelemben példátlan módon fogja alárendelni az egyén sorsát az egypártrendszer érdekeinek“.

Digitális pellengéren

A feketelista, amely 12 millió bejegyzést tartalmaz 40 városból (vagyis kínai mércével mérve egyelőre nagyon keveset), valóban megdöbbentő. Akkor is, ha politikai üldözés eszköze a nyilvántartás, mint Liu Hu tényfeltáró riporter esetében, akit korrupciós ügyek leleplezése miatt rágalmazóként és rémhírterjesztőként vettek fel a legfelsőbb népbíróság által kezelt számítógépes listára. Akkor is, ha valaki egyszerűen bosszúból bepanaszolta ártatlan haragosát egy ismerős bírónál. És persze akkor is, ha kisebb-nagyobb polgári peres ügyek vagy szabálysértések miatt korlátozzák valakinek a jogait.

A digitális pellengér gyakorlati hatásai közé tartozik, hogy az érintettek nem vásárolhatnak lakást, nem alapíthatnak céget, nem jutnak repülőjegyhez, sőt még a szuperexpressz-vonatokra sem szállhatnak fel. Persze, lehet mondani, hogy ez még mindig jobb, mint a börtön. Mindez önmagában nem újdonság: azoknak a nyilvántartása, akik „eljátszották a társadalom bizalmát“, évek óta készül és fejlődik.

Arcfelismerő okosszemüveget viselő rendőrnő a Zhengzhou keleti pályaudvaron 2018. február 5-én.
©

Van, akinek tetszik a rendszer

Amiről kevesebb szó esik, az az, hogy a kínaiak többsége miért nem ellenzi, sőt miért pártolja a rendszert. A berlini Freie Universität sinológusai tavaly nyáron egy reprezentatív felmérés alapján azt mutatták ki, hogy a kínai internetezők 80 százaléka kedvezően értékeli a társadalmi kreditrendszert. Ez jóval meggyőzőbb támogatás annál, mint amit pusztán a politikai alkalmazkodás diktálna. És a támogatók többsége nem pusztán azokból áll (de azokból is), akik koruknál fogva hozzászokhattak a kommunizmus sötétebb éveihez, hanem a fiatalabbakból, képzettebbekből, tehetősebbekből.

Mivel a kínaiak sem engedelmes robotok, kell hogy legyen valami oka a nagy egyetértésnek – gondolta a hamburgi Die Zeit pekingi tudósítója, a henjangi születésű Xifan Yang. Ő kislányként, négyévesen érkezett Németországba, ott járt iskolákba, ott lett újságíró. Terjedelmes riportja is jelzi, hogy kínaiként is jól megérti magát azokkal, akikről ír. Amit ezúttal kiderített „korunk legnagyobb társadalmi kísérletéről“, az valóban igen érdekes. Azt illusztrálja, amit az említett berlini felmérés készítője, Genia Kostka professzor mondott: „Olyan országban, ahol a fogyasztóknak aggódniuk kell a mérgezett bébitápszer vagy a szennyezett eper miatt, vagy ahol internetes csalók emberek százezreit zaklatják, ott a társadalmi kreditrendszert a megbízható információk platformjának tekintik.“

A hamisított cipők városa

Nem véletlen, hogy a kreditrendszer egyik éllovasa a több mint hárommilliós Vencsou. A város korábban az élettartamuk miatt egynaposnak nevezett, hamisított cipők miatt vált hírhedtté. A kontárkodásnak az vetett véget, hogy 1999-ben egy nagy kínai cipőgyár felvásárolta a silány hamisítványokat, és felgyújtott egy hegynyi lábbelit. 2011-ben aztán ingatlanpiaci válság rázta meg a várost. Az ingatlanokhoz kapcsolódó, le sem papírozott magánhitelek bedőltek, senki sem tudta, kinek és kitől jár a törlesztés. Pénzbehajtó bandák járták a várost, cégvezetők vetették magukat a mélybe a magasházakból.

Vencsou vezetői tehát kidolgozták az egyik első számítógépes, okostelefonos pontrendszert, a magánhiteleket pedig azóta egy önkormányzati szolgáltató közvetíti. A hitelezés helyreállt, a gazdaság fejlődik. Amit eredetileg hitelinformációs rendszernek szántak, abból pedig sokkal szélesebb körű, bizalomerősítő hálózat lett. A vásárló ellenőrizheti, volt-e a szupermarketnek élelmiszer-hamisítási ügye. A páciens látja, elítélték-e az orvost műhibáért. A lakásbérbeadó ellenőrizheti a jelentkező bérlő fizetési morálját. Magánszemélyeknek engedélyt kell adniuk a betekintéshez, de a vállalatok és a hivatalok aktái eleve nyilvánosak.

Inkább egy jól működő rendszer legyen

A példa nem rendkívüli. A zűrzavar és a bizonytalanság országos méretű, a mai Kínára nem a szabálykövetés jellemző. A bírói ítéletek önkényesek, ügyvédből igen kevés van, a kínaiak többsége nem fizet adót, a hivatalnokok rendszerint korruptak, az üzleti partnerek hajlamosak trükközni – sorolja az újságíró, és így jut az ezek után már nem meglepő tanulságig: a kínaiak többsége átláthatóságra, követhető szabályokra, polgári bánásmódra vágyik. „Nem jobb-e, kérdik sokan, jól működő diktatúrában élni egy rosszul működő helyett“ – foglalja össze a dilemmát a tudósító.

©

A kínai mértékkel is hatalmas internetes cég, az Alibaba és a hozzá tartozó okostelefonos fizetési hálózat, az Alipay felhasználóit ugyancsak közösségi pontrendszer értékeli. A kényelmes megrendelések lehetősége többet nyom a latban, mint az adatvédelem. Minél több pontot gyűjt valaki, annál több előnyben részesül. És ez nem közönséges bónuszrendszer, mint mifelénk az élelmiszerboltokban vagy a légitársaságoknál. Nem pusztán vállalatok adnak kedvezményeket, hanem állami szervek is, mégpedig meglepő módon külföldiek is: a jobbak például vízumot is hamarabb kaphatnak Szingapúrba, Luxemburgba, Kanadába, Japánba.

Eleinte a kínai állam is az Alibaba pontrendszerére épített volna és csak 2017-ban határozták el, hogy nem hagyják egy magáncég kezében az állampolgárok ellenőrzését. Igaz, az állami kreditrendszer kidolgozása a Die Zeit riportja szerint is késésben van. 2020-ra tervezték az országos elterjesztését, de már látszik, hogy a hatalmas országban tovább fog húzódni a sok város és falu hálózatba kapcsolása. Azt sem látják még, hogyan vonhatják be azt az 500 millió kínait, aki falun, internetkapcsolat nélkül él.

A Nagy Testvér mai – pontosabban holnapi – rendszere azonban, úgy látszik, mindenképp kiépül. A kínaiak jogaiért aggódókat Xifan Yang legfeljebb azzal nyugtathatja meg, hogy a részletekről – például arról, hogy le is lehessen kerülni a feketelistáról – élénkebb vita folyik Kínán belül, mint ahogyan a kívülálló gondolná.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hamilton hatodszor nyert Silverstone-ban

Hamilton hatodszor nyert Silverstone-ban

Holtan találtak egy idős nőt egy orvosi rendelő mosdójában

Holtan találtak egy idős nőt egy orvosi rendelő mosdójában

Vajna Tímea eladja Lamborghinijét, és teszi mindezt furcsa fotókkal

Vajna Tímea eladja Lamborghinijét, és teszi mindezt furcsa fotókkal

Porosenko tüntető hívei bejutottak az ukrán Állami Nyomozó Iroda épületébe

Porosenko tüntető hívei bejutottak az ukrán Állami Nyomozó Iroda épületébe

Tizenhárom év után szabadult az olaszliszkai lincselő

Tizenhárom év után szabadult az olaszliszkai lincselő

Elfogó vadász: rendőrautó lett a legsportosabb BMW M5-ösből

Elfogó vadász: rendőrautó lett a legsportosabb BMW M5-ösből