A Lidl múlt héten jelentette be, hogy átlagosan 15 százalékkal emeli dolgozói bérét, bruttó 267 ezer forinttól lehet bolti eladóként kezdeni náluk. A bolti, áruházi eladó világszerte tipikusan minimálbéres állás, pláne a kezdőknél, ehhez képest nálunk a 149 ezer forintos minimálbérhez képest ez 80-90 százalékos felárat jelent, de a 195 ezer forintos garantált bérminimumhoz képest 37-47 százalékos a többlet - kalkulált a Privátbankár.

A Tesco múlt héten egyezett meg a két szakszervezettel, ennek értelmében januártól (visszamenőleg) augusztusig 207 ezer forint, szeptembertől februárig pedig 215 ezer forint lesz a legalacsonyabb elérhető alapbér, mely a legalacsonyabb elérhető csomag cafeteriával és átlagos pótlékokkal 240 ezer, illetve 248.500 forintra emelkedik. Minden szintén 40-45 százalékos többlet a minimálbérhez képest, és a garantált bérminimumot is meghaladja.

A portál szerint a Sparnál 220 ezer forint a kezdő alapbér, ez is közel 50 százalékos felár a minimálbérhez képest, 15 százalék a garantált létminimumhoz viszonyítva, az Aldinál pedig a bolti eladók átlagfizetése csaknem 310 ezer forint. (Cikkünk megjelenése után az ALDI megkereste lapunkat, hogy közölje, a kezdőbér tavaly év vége óta valójában még magasabb, mivel  az Erzsébet utalvány megszűnése miatt annak értékével növelték a béreket. Így jön ki, hogy egy bolti vagy raktári dolgozó bruttó bére - heti 40 órás munkaidőre vetítve - legalább 309 633 forint.)

A portál szerint a hivatalos minimálbért ténylegesen legfeljebb csak egy-egy kisebb település boltjában kapják, ahol csekély a forgalom, és a közelben nincs üzlete az említett nagyobb láncoknak, de ezek alapján más szektorokban is alulértékeltnek tekinthető a minimálbér. A képet természetesen árnyalja, hogy a tényleges keresetek magasabbak a legkisebb kötelező összegeknél (tehát számlára, zsebbe kapják a munkavállalók), de az államkasszába ennek adói és járulékai nem kerülnek be.