Nobujosi Aojama megdicsérte a kormányt az új munkavállalói vízum miatt, melyet viszont a konzervatív közvélemény bírál. Április elsejétől ugyanis új korszak köszöntött be Japán gazdasági életében: immár törvényesen lehet munkaerőt importálni külföldről. Abe Sinzo miniszterelnök, aki különben konzervatív nézeteiről ismert, meghajolt az üzleti szféra nyomása alatt, és keresztülvitte a vízumreformot, melynek következményei alapjaiban rázhatják meg Japán társadalmát.

Ki építi fel a tokiói olimpia létesítményeit?

Míg a világ azzal volt elfoglalva, hogy a japán császár dédunokája milyen korrupciós módon szerezte meg az olimpiát a távol-keleti szigetországnak, majd pedig leváltották az olimpia ügyeivel megbízott minisztert, a vállalkozók azt közölték a kormányzattal: hazai munkaerővel nem tudják a tokiói olimpia létesítményeit felépíteni a 2020-as határidőre. Ezért idén 47550 munkavállalói vízum kiadását tervezik, öt év alatt pedig 345 ezer külföldi állampolgár vállalhat munkát Japánban. 14 ágazatban kaphatnak munkavállalói vízumot, ám a szabályok igen szigorúak.

A külföldi munkavállalók nem hozhatják magukkal a családjukat 

Ezen kívül japán nyelvvizsgát kell tenniük. A munkavállalói vízumot maximum öt évre állítják ki, igaz, meghosszabbító. Van egy másik kedvezőbb vízummegoldás is: ezt a szakértők kaphatják meg. Ők magukkal hozhatják a családot is. Épp ez nyugtalanítja a konzervatívok jelentős részét, akik rendszeresen tüntetnek a kormányhivatalok ellen. Féltik Japánt a bevándorlóktól.

„Mind az üzleti szféra, mind a kormányzat összes kiadványa megerősíti: a munkaerőpiac üres. Mégis nagy a társadalmi nyugtalanság” – nyilatkozta a német közszolgálati Deutsche Wellének Martin Schulz, a Fujitsu Kutatóintézet szakértője Tokióban. A japánok nehezen néznek szembe azzal a ténnyel, hogy a társadalmuk gyorsan öregszik, és egyre kevesebb fiatal érkezik a munkaerőpiacra. A vállalkozók a kormányzat segítségével mindent megpróbálnak: például a nők bevonását és a nyugdíjasok újraalkalmazását. Japánban hagyományosan a nők jelentős része visszavonult a családi életbe azt követően, hogy megszülte a gyermekét. Nem is nagyon voltak bölcsődék és óvodák, ahova el lehetett volna vinni a gyerekeket. De az idők változnak: a kormányzat is rádöbbent arra, hogy még sok ezer nőt lehet újra aktivizálni, ha megteremtik ehhez a körülményeket. Abe Sinzo kormánya ezért támogatja az óvodák és bölcsődék építését.

A hazai munkaerőhiányt a külföldi munkaerő mellett robotokkal is pótolni akarják, de ez igen drága mulatság. Mégis: a robotpincérek már nem számítanak ritkaságnak Tokióban. „A külföldi munkaerőre mindenképp szükség van, ebben a vállalkozói szféra és a kormány egyetért” – nyilatkozta Joicsi Simada professzor, a vidéki Fukui egyetem professzora, aki rámutatott arra, hogy a közvélemény egyáltalán nincs felkészülve a külföldi munkaerő importjára. Ezért a nyugtalanság a társadalom jelentős részében – főként vidéken, ahol külföldit különben is csak ritkán látnak. Ugyanakkor persze arra sincsenek felkészülve az emberek, hogy az éjjel-nappal nyitva tartó boltok egy része bezárjon munkaerőhiány miatt. Ezért most a tulajdonos nem tehet mást, néha maga is beszáll, hiszen az alkalmazottait nem lehet a végtelenségig túlóráztatni. Aztán persze várják a külföldi munkavállalót, aki április elseje óta törvényesen kiadott vízummal érkezhet Japánba, ahol a társadalom még nem teljesen készült fel arra, hogy megszokott boltjában mondjuk egy kínai eladó érdeklődjön nála: mit tetszik parancsolni?