szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sikerrel fogtak össze a kislődi földtulajdonosok a térségben vadászati jogot szerző Hód Vadásztársasággal szemben, pedig annak vadászmestere Semjén Zsolttal jár vadra lőni. Az ügy, amelyhez hasonló több is van az országban, valószínűleg ezzel nem zárult le, a vadászati jog ugyanis jövedelmező üzlet.

„Győztünk” – kedden hajnali öt órakor dőlhettek hátra a kislődi földtulajdonosok. Ekkor lett vége annak a szavazásnak, amelyen eldőlt: a helyieket bízhatják meg a közel 7500 hektáros terület vadgazdálkodásával. A gyűlés hétfőn reggel nyolckor kezdődött, és nem a szavazás, hanem a meghatalmazások regisztrációja tartott irdatlan hosszú ideig. Volt olyan is, hogy valaki az elhunyt rokona meghatalmazását lobogtatta, amellyel szavazott volna.

A harc azután durvult el a Kislőd környéki vadászterületért, hogy a társaság 2016. decemberi gyűlésének eredményét megtámadták a helyi földtulajdonosok. A Veszprém megyei kislődieknek az volt a kifogásuk, hogy két éve szerintük gyaníthatóan jogsértőn szerezte meg a többséget és a vadászati jogot egy ugyan Veszprémben, de hódmezővásárhelyi elnökkel bejegyzett vadásztársaság, amelynek a vadászmestere, Vajai László nem ritkán Semjén Zsolttal vadászik együtt. A pert jogerősen is megnyerték azzal, hogy újra össze kell hívni a közgyűlést, és újra szavazni is kell arról, hogy ki viszi a puskát az egyik veszprémi vadászati tájegységen, amely lényegében Csehbánya, Szentgál, Városlőd és Kislőd körüli területeket jelenti. Megizzadtak az éjszaka, de a helyieknek megérte.

Képünk illuasztráció
©

Három évvel ezelőtt módosították a vadászati törvényt, ezzel új vadászati tájegységeket is rajzoltak a térképre, és megindult a területek újraosztása. Az egységeken belül földtulajdonnal rendelkezőknek kellett dönteniük arról, hogy kikkel kötnek szerződést, magyarul, ki vadászhat a területen. Mivel egy-egy egységen belül a tulajdonosok közül sokan nem is vadásznak, vagy nagyon kicsi, alig egy-két hektár földjük van, ők nem érdekeltek a dologban közvetlenül, ezért meghatalmazást adhatnak valakinek, aki majd a földtulajdon arányában szavaz helyettük a gyűlésen. Ráadásul a legtöbb területen erdészet, nagyobb állami terület is van, ezért az is fontos, hogy az állami területeket képviselők kit támogatnak a szavazatukkal. A közgyűlések 2016 második felében lezajlottak, mivel az új Vtv. 2017. március elsejével lépett hatályba. Huszárokelőpusztán a Bakonyerdő Zrt. vadászházában le is ment a gyűlés, de a falvak gazdálkodói fellázadtak, nem akarták, hogy egy Semjénhez közel álló figura még a vadászatot is elvegye előlük.

Elmérgesedett a helyzet

A 2016. decemberi gyűlésen ugyanis teljesen kiszorították a helyieket, a Hód Vadásztársasággal kötöttek szerződést a többségi szavazatok alapján. Egy évre ugyan biztosított a társaság vadászati lehetőséget, de tavaly ezt a szerződést egyoldalúan felbontotta a Hód Vt. A helyi gazdák nem hagyták annyiban, egyikük keresetet nyújtott be a földtulajdonosi közösség döntése ellen. Ebben a szavazási meghatalmazások szabálytalanságát kifogásolta, és azt is, hogy más társaság magasabb bérleti díjat ajánlott a tulajdonosoknak a használatért.

Első fokon elutasították őket azzal, hogy a meghatalmazásokat a regisztráció során, a gyűlésen kellett volna vizsgálni, a díjat is ott kellett volna megkérdőjelezni, és a felperes olyan kicsi hányaddal bír, hogy azt nem lehet jelentős érdeksérelemnek venni. A másodfokú bíróság viszont, miután szakértőt is kirendeltek, megállapította, hogy nem kigazdálkodhatatlan az a magasabb díj, amelyet a Hód Vt. ajánlatát meghaladta. Ezért arra is kötelezte a feleket, hogy új tulajdonosi gyűlést tartsanak, és szavazzanak újra. Ez az ítélet azt is megállapította ugyan, hogy voltak szabálytalanságok a meghatalmazásokkal is, de a gyűlést nem ezért kellett megismételni.

Ez májusban volt, akkor kezdődött meg a versenyfutás a földtulajdonosok meghatalmazásaiért. Így a falvak egy kicsit olyanok lettek, mint egy választási kampány idején: ment a győzködés, a kilincselés az utolsó pillanatig, hétfőn reggel pedig összegyűltek, hogy újra döntést hozzanak arról, ki vadásszon az egyébként csendes falvak környékén.

„A polgármesterek a helyiek ellen szavaztak”

Az önkormányzatoknak is van földjük az érintett 7324 hektáros területen, ahol összesen 2717 helyrajzi számon szerepelnek az ingatlanok. A kislődi polgármestert is megkeresték, levélben a Hód Vt., de szóban a helyiek is, végül egy testületi ülésen döntöttek arról, hogy kit támogatnak. Megkerestük még a gyűlés előtt a polgármestert, aki nem árulta el, hogy ki mellett teszik le a voksukat, csak azt, hogy kényszerűen sodródtak bele a szavazásba. Utakkal, a vadászat alól kivett területekkel valóban vagy ötszáz hektár tulajdona Kislődnek is van a gazdaságban, hasonlóan a többi faluhoz, így váltak tényezővé.

A gyűlés után viszont az egyik vadász már azon dühöngött, hogy a polgármesterek a saját falvaik ellen szavaztak, amikor a Hód Vadásztársaságra adták le a voksukat: „Érthetetlen, hogy egy hódmezővásárhelyi társaságot támogatnak a helyiekkel szemben” – mondta az egyik a gyűlésen részt vevő helyi gazda.

A Hód Vadásztársaság elnöke, Bognár László valóban egy hódmezővásárhelyi vadász, de a szervezet vadászmestere Vajai László. Bognár Sándort megkerestük telefonon, de bár értékelte, hogy a másik fél véleményére is kíváncsiak vagyunk, elutasította a válaszadást. Csak annyit mondott, hogy nem tilos vadásztársaságot alapítani a lakóhelytől távol. Ez igaz is, bár különös. Vajai László mint vadászmester lényegében az elnökkel azonos módon rendelkezik a bankszámlával, és aláírási joga is van – derül ki a szervezet bírósági nyilvántartásából.

Vajai László alakja mélyen belerajzolódott a magyar vadásztörténetbe, pályája elején ugyan növényvédelemmel foglalkozott, de már a nyolcvanas években a dunántúli természetvédelmi hatóságnál rábízták a vadászati hatósági feladatok koordinálását. A kilencvenes években a szocialista-szabaddemokrata kormány idején is az agrártárcánál az ágazati ügyek főosztályvezetője volt, majd az első Orbán-kormány alatt a vadászati hatóság újjászervezését bízták rá. 2000-től a Bábolna Rt. és a Mavad Rt. vezetői posztját kapta meg, ahol szintén a vadászattal kapcsolatos feladatokat intézett. 2002 után megyei szinten földügyekkel foglalkozott. Mindenképpen megkerülhetetlen volt vadászati ügyekben, így talán nem is csoda, ha többször is maga mellé vette Semjén Zsolt, még a sajtóban nagy visszhangot kiváltott svéd vadászatokra is elkísérte a kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettest. Most ezt a társaságot golyózták ki a helyi földtulajdonosok, bár nyilván ezzel nem ért véget a háborúskodás.

Nem hagyják annyiban, biztosan lesz folytatás

– állapították meg a kislődi földtulajdonosok, miután reggel öt órakor lezárták a közgyűlést. „Volt, aki azzal fenyegetett, hogy feljelent bennünket, mert elloptuk a személyi igazolványát” – jegyezte meg az egyikük, hozzátéve, hogy a regisztráció során valóban elkérték azt, de visszaadták, szerintük a meghatalmazás hitelességének ellenőrzéséhez szükség volt erre.

Az is a helyiek malmára hajtotta a vizet, hogy az állami szervezetek képviselői, mint a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., az NFA, és még néhányan közülük, most nem jöttek el, pedig 1400 hektárral maguk mögött erősen bele tudtak volna szólni a csatába. „Azt gondolhatták, hogy marakodjunk itt mi magunk” – tette hozzá az egyik gazda.

Nem lehet azért figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a perben, amelyet megnyertek a földtulajdonosok, a bíró ugyan említést tesz arról, hogy szabálytalanok voltak az állami szervezetek által kiállított meghatalmazások, de az ítélet indoklásában ezt nem emelik ki. Abban a magasabb, de kigazdálkodható díjak miatt döntött úgy a bíró, hogy azért kell megismételni a gyűlést, mert a Hód Vadásztársaság 800 forint/hektár ajánlatánál volt jobb is, magyarul, azzal jobban jártak volna a földtulajdonosok. (Hektáronként állapítanak meg éves díjat a vadászati joggal rendelkezők részére.)

Húszmilliárdos piac

Egyelőre tart a helyiek győzelmi mámora, majd elválik, hogyan folytatódik az ügy. Arra még várni kell, hogy a vadászati jogot bejegyezzék a mostani gyűlésen megszavazott vadászati közösségnek.

Azt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a bélmegyeri vadászok még mindig nem kapták meg a vadászati jogot a hatóságtól, holott ők már korábban, többször is pert nyertek jogerősen. Békésben most arra hivatkozik a hatóság, hogy ebben az ügyben a Kúria is vizsgálódik, addig pedig nem vehetik el a jogot a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaságtól, és azt nem jegyezhetik be a javukra. A bélmegyeri vadászok jogi képviselőinek pedig az álláspontja az, hogy a jogerős ítéletek, a Kúria vizsgálattól függetlenül végrehajthatók. Július elején már hivatali visszaélés miatt tettek feljelentést.

A harc nem véletlen: a vadászatban sok pénz van. A Vadgazdálkodási Adattár 2017-18-as összesítése szerint a bevételek 22,3 milliárd forintról 25,8 milliárdra nőttek, az ágazat nyeresége pedig 1,3 milliárd forinttal lett több. Ez összességében nem nagy szám, de az ágazat dinamizmusát mutatja, hogy ez az előző évihez képest 85 százalékos növekedést jelent.

A Mészáros család a vadászati törvény hatályba lépésére időzítve alapította meg a Vért Vadászati Kft.-t, amely 2016-ban még alig hozott valamit a konyhára, de 2017-ben már 140 millió forint körüli bevételt ért el, tavaly pedig negyvenmillió forinttal többet. Így mások is belenyúlnának a mézesbödönbe. Tavaly írtunk a Balaton partján is zűrt okozó „einstandolásról”, amikor még a tavat is belerajzolták a vadászterületbe, hogy az állam így szavazataival jobban rá tudjon segíteni a helyi potentát vadászati jogának a megszerzéséhez. Információink szerint a Békés megyei Geszten is a helyiek maradtak vadászterület nélkül, de sok hasonló történet lehet, csak jobbnak látták a pórul jártak csendben maradni.

A vadásztatás főként akkor jó üzlet, ha luxusszállodák, vadászkastélyok is kapcsolhatók a lövöldözéshez. A bélmegyeri kastélyban egy éjszaka 25-40 ezer forint, a reggeli 4500, az ebéd közel 10 ezer forintba kerül. A trófea súlyától függően akár másfél millió forintba is kerülhet az elejtett vad, de az apróbb darabjáért is pár ezer forintot kell fizetni, a vadak nyúzását, zsigerelését, a kísérőt külön felszámolják.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Vállalkozás

Ügyészség vizsgálja Mészáros Lőrinc fiának vadászati jogát

Három bélmegyeri vadász egy évvel ezelőtt jogerősen pert nyert Mészáros Lőrinc fiának vadásztársaságával szemben, amit a szerintük törvénysértőn elvett vadászati joguk miatt indítottak. Hiába a nyertes perek, még ma is Mészárosék vadásznak a területen, most emiatt tettek feljelentést. A Jobbik képviselője pedig rákérdezett az ügyre Polt Péternél, aki tovább passzolta a választ.

Magyarok is nyertek az Annie-díjátadón

Magyarok is nyertek az Annie-díjátadón

Kobe Bryantre emlékeznek: "Te és a lányod a szívünkben éltek tovább örökké"

Kobe Bryantre emlékeznek: "Te és a lányod a szívünkben éltek tovább örökké"

A Klubrádióhoz igazol Hardy Mihály

A Klubrádióhoz igazol Hardy Mihály

A Fidesz jelöltje, Dézsi Csaba András nyerte a győri polgármester-választást

A Fidesz jelöltje, Dézsi Csaba András nyerte a győri polgármester-választást

Lezuhant egy Boeing utasszállító Afganisztánban

Lezuhant egy Boeing utasszállító Afganisztánban

Lemondott és a pártból is kilépett a Momentum győri elnöke

Lemondott és a pártból is kilépett a Momentum győri elnöke