hvg.hu: Mostanában másról sem hallani, mint hogy melyik kiskereskedelmi lánc hogyan igyekszik környezetbarátabbá tenni a működését. Hogyan lehet zöldíteni egy olyan láncnál, amelyikben nagyon sok a kisbolt, egyedi a kiszállítás?

Tóth Géza: Annyival mindenképpen előnyben vagyunk, hogy lokálisabban működünk, ha megnézzük az ökológiai lábnyomot, nálunk sokkal kisebb. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen távolságra szállítanak, így mondjuk egy diszkontlánc, amelyik Németországból szerzi be az árui jelentős részét, sokkal nagyobb ökológiai lábnyommal dolgozik, mint mi, akik Magyarországról, sokkal kisebb távolságokra szállítunk. Sőt, cégcsoportunk hét régiós nagykereskedelmi tagja jellemzően a vonzáskörzetében működő üzleteinket látják el áruval, amivel még inkább csökken a környezetterhelés. Erre kell még rásegíteni energiahatékonysággal, de ilyen program az üzletekben a használt étolaj visszagyűjtése is.

hvg.hu: A kis üzleteket hogyan lehet ösztönözni arra, hogy legyenek energiatakarékosabbak, vagy működjenek fenntarthatóbban? Nem biztos, hogy egy ilyen beruházást ki tudnak termelni.

T. G.: Látszik, hogy az energiahasználat racionalizálása nem csak környezeti ügy, hanem gazdasági is, hiszen az ilyen megoldások nélkül nem tudnak hatékonyan működni. Nemcsak a környezeten segítenek, hanem saját maguknak is, ezért indítottuk el a világítás cseréjét LED-izzókra, a váltást ajtókkal felszerelt hűtőkre, a napelemes rendszerek felszerelésére. Ha jó a megtérülése ezeknek, akkor maguktól is rájönnek az előnyökre.

hvg.hu: Lehet számszerűsíteni ezeket?

T. G.: A napelemekkel nagyjából fél éve indultunk, indultunk, az látszik, hogy 30 százalékkal is csökkenthetik az energiaköltségeket egy-egy üzletnél. Az Észak-Kelet Pro-Coop Zrt. miskolci telepén például már nem is kicsi, hanem nagy erőmű működik, mert ott akkora az energiafogyasztás, hogy megérte egy ilyen kapacitású napkollektorrendszert kiépíteni.

Co-op Hungary

hvg.hu: Említette az olajvisszagyűjtési programot is. Mennyire számít ez a vásárlóknak?

T. G.: Egyre inkább. Most még nem ez a legfontosabb, de nagyobb városokban, fiataloknál, magasabb jövedelműeknél már igenis szempont.

hvg.hu: Budapest elég nagy város, de ott nem meghatározó szereplő a Coop. Lehet akár ilyen megfontolásokból, felsőbb kategóriás vagy akár zöldebb üzletekkel előrébb lépni?

T. G.: A Coop a szövetkezeti rendszerből jön. A szövetkezeti boltokat pedig sokáig csak a kistelepüléseken lehetett működtetni, csak a hetvenes évektől kezdték a városokba beengedni őket. Csakhogy Budapesten addigra az állami kereskedelem olyan erős pozíciókat foglalt el, ami kisebb teret hagyott a szövetkezeti kereskedelemnek. Valamennyi boltot vett ugyan a Coop a fővárosban, de később sem ez volt a fő stratégiai cél, ráadásul a magasabb ingatlanárak mellett már nehezebb is ott terjeszkedni. Előbb-utóbb léphet ebben a Coop, de a tulajdonosoktól függ, ki mennyi forrást szán erre.

hvg.hu: A „diszkontosodás”, vagyis az egyszerűsítés, a termékkör szűkítése mennyire lehet út a Coop számára?

T. G.: Ez kétirányú dolog: az egyik az, hogy a szupermarketeket hogyan lehet minél magasabb színvonalú boltokká fejleszteni, mind szolgáltatásban, mind termékekben, a másik oldalon viszont az látszik, hogy egyre kevesebb ember van, annak a munkaerőnek pedig egyre alacsonyabb a képzettsége, vagyis kevesebb az a kereskedő, akire lehet számítani. Emiatt amit lehet, automatizálni és egyszerűsíteni kell. Egyszerre zajlanak ezek a folyamatok.

hvg.hu: Az automatizálás ugyanolyan beruházásokat igényel, mind az energiahatékonyság erősítése.

T. G.: Igen, de ha nincs ember, akkor nincs alternatív megoldás. Jó pár olyan országról tudok, ahol nem azért vezették be az automata kasszát, mert nagyon megéri, hanem mert nem volt ember.

hvg.hu: Egy ilyen automata kassza mekkora mérettől éri meg? Akár egy kisboltban is megoldás lehet?

T. G.: Általában azt mondják, négy-hat automata kasszát tud kezelni egy ember, amíg egy hagyományos kasszához természetesen egy ember kell. Tehát ha legalább hat kassza van egy boltban, ott előbb-utóbb érdemes vele foglalkozni. Az más kérdés – ezt is külföldi példákból látjuk –, hogy sokszor hagynak egy hagyományos kasszát, és mellé tesznek automatákat. Középtávon minden szereplőnél meg fog jelenni: Amerikában már mindenhol ott van, a briteknél is szinte minden láncnál, és a kontinensen is terjed. De nyilván ehhez kell egy alapterület is, tehát nálunk is a nagy alapterületű üzletekben képzelhető el.

hvg.hu: A másik újítás az online kereskedelem, ezzel is egyre több lánc próbálkozik Magyarországon. A Coop készül erre?

T. G.: A nagy alapterületű, nem csak élelmiszerekkel foglalkozó, nagy helyigényű láncoknál ez egyfajta kényszerhelyzet. A Coop látja, hogy előbb-utóbb be kell ebbe kapcsolódni, de nincs lépéskényszerben, mivel a kis alapterületű üzleteknél még nem jelentős az online kereskedelem elszívó hatása. Látjuk, hogy Európában sem jelentős az élelmiszerkereskedelemben, a britek kivételével mindenhol öt százalék alatt van az aránya. Tehát nézzük, mikor jön el az időpont, de a jelenlegi publikus adatok alapján azt látjuk, hogy nem gazdaságos ez a tevékenység a mi termékkörünknél.