Az első félévben 9 731 cégnél végezett ellenőrzést a munkaügyi hatóság, és 6 537-nél, azaz az ellenőrizettek 67 százalékánál találtak is szabálytalanságot. Hiányosság az ott dolgozó 37 139 fő 58 százalékát (21 640) érintette.

Mindez azt is jelenti, hogy évek óta hiába jelentik be sokszor előre az ellenőrzést, a magyar cégek hozzáállása nem javul, a vizsgált dolgozók 13,86 százalékát például máig feketén foglalkoztatták. Sőt, ha ezt a bűncselekményt nézzük, akkor arányaiban még nőtt is a számuk, hiszen egy éve „csak” 11,47 százalék volt az arányszám.

Nem meglepő módon továbbra is az építőipar a leginkább érintett szektor, igaz, már annak is örülni lehet, hogy most csak a dolgozók közel harmada (27,99 százaléka) volt feketén foglalkoztatott, hiszen 2011 első félévében még 45,75 százalék bukott meg. A probléma jelentősen érinti még a mezőgazdaságot is, hiszen a szektorban vizsgált cégeknél az dolgozók 18,96 százaléka volt feketén foglalkoztatott, míg a vendéglátásban 13, a kereskedelemben pedig 10,15 százalék.

A magyar cégvezetőket sem kell persze félteni, máig olyan indokokkal állnak elő az ellenőröknek, mint az adminisztrációs hiba vagy az, hogy ők leadták a könyvelőnek az adatokat, de ő nem jelentette be a munkásokat. Gyakori hivatkozás az is, hogy az ellenőrzéssel érintett nap a munkavállaló első munkanapja, ám ez a gyakorlatban inkább azt jelenti, hogy a cég úgy próbálja intézni, hogy ha már lebukott, akkor a szabálytalanság a lehető legrövidebb időszakra legyen bizonyítható.

Természetesen nemcsak a feketefoglalkoztatás okozott gondot itthon, így nőtt a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos visszaélések száma (ha nincs gondosan vezetve, akkor a túlórát sem kell kifizetni), de továbbra is sokan trükköznek a fizetésekkel is, például nem adják oda a pótlékokat vagy egyszerűen nem fizetik ki időben a dolgozókat. Jó hír viszont, hogy a minimálbérrel egyre kevesebben csalnak, azt jellemzően megadják a cégek. A papírok kiadása viszont sokszor vitával végződik, a hatósági összefoglaló szerint máig előfordul, hogy a munkavállaló akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, mikor a munkáltató nem adja ki a kilépő igazolásokat.

Mindezek miatt a munkaügyi hatóság összesen 346 millió forintnyi bírságot szabott ki, de összességében inkább a szabálytalanságok megszűnése felé tettek lépéseket (például: figyelmeztetést vagy szabálytalanság megszüntetésére kötelezést adtak ki), így az érdemi döntések közel 70 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés volt.